„Ha egy fiatal lelkébe nemes
műveltséget hintünk el, úgy ez az egész életen keresztül virágzik, és sem eső,
sem szárazság nem pusztíthatja el.”
(Antiphon)
Az iskola hivatalos elnevezése:
|
Mosonszolnoki Általános Iskola
|
OM azonosítója:
|
030659
|
KLIK
azonosítója:
|
076002
|
Az iskola
székhelye:
|
9245
Mosonszolnok, Fő u. 48.
|
Az iskola
telefonszáma:
|
96/705567
|
Az iskola villámlevélcíme:
|
mosonszolnok.iskola@gmail.com
|
Alapító szerv neve:
|
Emberi Erőforrások Minisztériuma
|
Alapítói jogkör gyakorlója:
|
emberi erőforrások minisztere
|
Alapító székhelye:
|
1054 Budapest, Akadémia utca 3.
|
Az iskola
fenntartója:
|
Győri Tankerületi Központ
|
Fenntartó székhelye:
|
Győr Liszt F. u. 17.
|
Az iskola köznevelési és egyéb alapfeladata
|
1. általános iskolai nevelés-oktatás
|
|
1.1 nappali rendszerű iskolai oktatás
|
|
1.2 alsó tagozat, felső tagozat
|
|
1.3 1-8. évfolyamok
|
|
1.4 sajátos nevelési igényű tanulók integrált
nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi
fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos,
autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők)
|
Az iskola működtetője:
|
Mosonszolnok Község Önkormányzata
9245 Mosonszolnok, Fő utca 44.
|
Az iskola vezetője, a Pedagógiai
Program benyújtója:
|
Czang Györgyné
|
Az iskola alapító okiratának,
működési engedélyének száma, kelte, az engedély kiállítója:
|
Klebelsberg Intézményfenntartó
Központ
|
Az iskola beiskolázási körzete
|
Mosonszolnok
és Újrónafő község közigazgatási területe
|
Mosonszolnok község Győr-Moson-Sopron
megyében Mosonmagyaróvár város vonzáskörzetében, attól 10 km-nyire található.
Lakosainak száma 1770 fő.
A község keletkezése a 12. századra
tehető, amikor lakói letelepedett németek voltak, s a Hanság mocsárvilágának
szélén, szétszórtan felépült halászkunyhókban éltek. Ez a lakosság - magát
mindig magyarnak vallva - élt itt az 1946-os kitelepítésig. Ezt követően az
ország különböző tájairól, valamint a Felvidékről származó magyar nyelvű
lakosság vette birtokba a falut. A község nevének eredete sem egyértelmű. Egy
1399-ből eredő oklevélben a Zolnok, egy 1450-ből származó említésben a Zanig
elnevezéssel találkozhatunk. A Mosonszolnok 1908 óta használatos.
Az iskoláról szóló első írásos
említés 1659-ből származik, bár az első név szerint is ismert tanító nevével az
1570-es években találkozhatunk. Az iskola elnevezése az államosításig Római
Katolikus Elemi Népiskola, az államosítás után Állami Általános Iskola.
Jelenleg Általános Iskola.
Mivel intézményünk a község egyetlen
általános iskolája, összetett feladatot kell ellátnia. Iskolánkat ezért a
sokszínűség jellemzi úgy nevelési, mint oktatási téren. Erre kötelez bennünket
több évszázados múltunk is. Kiemelt figyelmet fordítunk lakóhelyünk és a nemzet
történetének, hagyományainak megismerésére.
A fenntartónk által kiadott alapító
okirat szerint alapfeladatunk a tanköteles korú gyermekek általános
műveltségének megalapozása, a sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű
nevelése, oktatása. A falunkban élő családok szociális és anyagi helyzete
többé-kevésbé eltér egymástól, ezért a nevelő-oktató munkát próbáljuk ehhez
igazítani: tanórán és tanórán kívül igyekszünk a hátránnyal induló tanulókat
felzárkóztatni, ill. kiemelt feladatnak tekintjük a tehetséges gyermekek
fejlesztését.
A társadalom, a pedagógusok és a
szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni
tudó embereket szeretnénk nevelni.
Az elmúlt 14 tanévben az iskola tanulólétszáma az alábbiak
szerint alakult:
Az iskola 8 évfolyammal működik. A születési adatokból
kiindulva a jövőben is évente egy belépő osztállyal számolunk.
Az 2001-ben elfogadott és jóváhagyott Pedagógiai Programunk
az alapkészségek kialakítását és
fejlesztését, valamint az egészséges
életmódra nevelést tűzte ki célul. Ezt az arculatot őrizzük tovább is.
Ennek megfelelően alakította ki az iskola nevelési-oktatási rendszerét.
A tanterv által meghatározott tanórai foglalkozásokon
kívül tanórán kívüli foglalkozásokat, szabadidős programokat szervezünk a
tanulók számára.
Az alsó és felső tagozaton működő napközis csoportok jelentős szülői-tanulói igényt elégítenek ki. A
napközis foglalkozások megszervezése, a csoportok indítása révén az intézmény
biztosítja a szülők munkahelyi elfoglaltsága idejére a gyermekek felügyeletét,
a tanulók napi háromszori étkezését, és gondoskodik arról, hogy a másnapi
felkészüléshez igényelt tanítói, tanári segítséget a tanulók megkaphassák.
Logopédiai szolgáltatással
javítjuk a beszédindítást, beszédhibákat, nyelvi-kommunikációs zavarokat.
1999 őszén beindítottuk a nyelv- és beszédfejlesztő
foglalkozásokat az 1. és 2. osztályokban, melyet a következő tanévben
kiterjesztettünk a 3-4. évfolyamra is. A szolgáltatást felsős tanulóink számára
csak korlátozott mértékben tudjuk biztosítani.
Működik Diákönkormányzatunk
(DÖK), amely egy aktív, az iskola működésében számottevő szerepet vállaló
szervezetté vált, ahol tanulóink tanulják a közéletiséget, a szereplést.
Az iskolai könyvtár
az iskola pedagógiai tevékenységéhez, nevelő és oktató munkájához, a
tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását,
megőrzését és használatát, a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását
biztosítja.
A gyengén haladók számára korrepetálásokat szervezünk,
más iskolából átvett tanulókat felzárkóztatjuk, hosszabb ideig tartó betegség
után a tanulók hiányosságainak pótlásához segítséget nyújtunk.
Fontosnak érezzük, hogy tanítványaink szellemi gyarapodása
mellett elősegítsük egészséges testi fejlődésüket, fejlesszük fizikai
képességüket. Ezért a testnevelés és sport órák mellett működtetjük a sportkört,
melynek keretében tanulóink tömegsport
foglalkozásokon, futball és egyéb sportszakkörön, vehetnek részt. Lehetőséget
adunk sportversenyeken történő megmérettetésre is.
Heti rendszerességgel gyógytestnevelés
és sport foglalkozást tartunk, mert sajnos egyre több tanulónál fedezhető
fel hanyagtartás, lúdtalp és egyéb probléma.
Sajátos nevelési
igényű (SNI) gyermekeinknek biztosítjuk a törvényi keretek közt
szabályozott foglalkozásokat. Differenciálással, egyéb megsegítéssel, méltányos
elbírálással igyekszünk biztosítani fejlődésükhöz a megfelelő kereteket.
Nevelési céljainkat erősítik kialakult hagyományaink: ünnepélyek, megemlékezések,
közösségi rendezvények, megmozdulások.
Az iskola valamennyi pedagógusa rendelkezik felsőfokú
végzettséggel és pedagógus szakképesítéssel. A szakos ellátottság teljes. Az
alsó tagozaton minden pedagógus rendelkezik tanító szakképzettséggel. Felső
tagozaton szakképzett pedagógus tanít minden tantárgyat. Áttanítással
oldjuk mega felső tagozaton a hiányzó szakok oktatását. (technika, fizika)
Iskolánkban két munkaközösség működik, egy „alsós” és egy „felsős”
munkaközösség.
Az 1999-ben történt iskolabővítéssel jelentősen javultak
munkafeltételeink. Sajnos folyóvizet nem vezettek be az új tantermekbe. Az
épületben kilenc tanterem áll rendelkezésünkre (ebből egy a tetőtérben, mely
csak kiscsoportos foglalkoztatásra alkalmas). Az osztályoknak saját tanterme
van. Számítástechnika és életvitel szaktanterem, könyvtár,
kémia szertár, biológia-fizika szertár és egy alagsori technika és életvitel
terem segíti munkánkat.
2004. június 1-jén elkészült a Sportcsarnok, ahol a testnevelés
és sport órákat tartjuk, és megoldottá vált az öltözködési és tisztálkodási
lehetőség, valamint sportszerek tárolása is. A szabad levegőn történő mozgás
színteréül szolgál az udvari bitumenes kézilabdapálya, valamint a község
futballpályája.
Az alagsori termet a technika és életvitelórák-, esetenként
közösségi rendezvények-, kézműves foglalkozások tartására használjuk. A
logopédiai foglakozásokat, az SNI-s gyerekek fejlesztését, a nyelv- és
beszédfejlesztő foglalkozásokat az iskola fejlesztő szobájában, erre a célra
speciálisan kialakított helyiségekben tartjuk.
2008 óta szakképzett pedagógusunk gyógytestnevelés
foglalkozásokat tart a Sportcsarnokcsarnokban, melyre sajnos egyre több
gyermeknek szüksége van.
Tantermeink burkolata jó minőségű. A lépcsőház és az új
épületrészben lévő folyosó gránitlapokkal fedett. A bútorzatot teljes egészében
sikerült kicserélni, így a tantermekben, a számítástechnika és életvitel teremben,
valamint a pincében is új iskolabútorokat használnak a tanulók. A vizesblokk minősége
megfelelő, folyamatos karbantartása szükséges. Az épület fűtési rendszere
korszerű, gázzal üzemelő központi fűtés. Az épület udvara rendezett, a Szülői
Munkaközösség által vásárolt játszóvár és mászóka segíti a szabadidő kulturált
eltöltését. Az alsósoknak homokozó is rendelkezésükre áll a játékhoz,
pihenéshez. A kisbuszok számára betonozott területet alakítottak ki.
Audiovizuális és szemléltető eszközökkel, tanulmányi
segédletekkel való felszereltségünk, ellátottságunk összességében megfelelő,
bár a technika és életviteli eszközök az évek során elhasználódnak,
korszerűtlenekké válnak, folyamatos cseréjük célszerű. Iskolánkban a
számítástechnika terem 18 számítógéppel felszerelt, internet hozzáféréssel
rendelkezik. 6 tanteremben interaktív tábla van.
Nevelő-oktató munkánk eredményességének egyik fontos
feltétele a szülőkkel való szoros kapcsolat és együttműködés. Ennek szervezeti
keretét a Szülői Munkaközösség jelenti, amelynek működése megteremti a szülők
számára az iskola életébe történő szervezett bekapcsolódás lehetőségét. A Szülői
Munkaközösség választmányának tagjai a szülők képviseletében tevékenyen
közreműködnek az iskolai rendezvények előkészítésében és lebonyolításában.
Az Szülői Munkaközösséget és a 7. osztályosok szülőit is
tájékoztatjuk az országos mérések eredményeiről, az ezzel kapcsolatos
terveinkről, feladatokról.
Minden tanévben 2 alkalommal nevelési értekezletet
tartunk, ősszel és tavasszal. Tanév elején, félévkor és év végén tantestületi
értekezlet keretében beszéljük meg a legfontosabb feladatokat, eredményeket.
Ezért a tanév rendjében biztosított, szabadon felhasználható 5 tanítás nélküli
munkanap programjának tervezésénél különös figyelmet fordítunk arra, hogy a pedagógusok
megfelelő szakmai segítséget kapjanak a tanulókkal kapcsolatos feladataik
teljesítéséhez (belső továbbképzések, munkaértekezletek, jó gyakorlatok
megtekintése).
A Mosonszolnoki Általános Iskolában
tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt
pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.
Iskolánkban olyan légkört kívánunk
teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.
Ennek keretében:
Iskolánkban a tanulók teljes
személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek,
képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai
feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket
kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.
Ennek érdekében:
Iskolánk – elsősorban a szülőkkel
ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében.
Ennek érdekében:
Eszményeinkben olyan tanuló képe él,
aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az
alábbi tulajdonságokat:
Tudjuk, hogy e tulajdonságok
mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló
személyiségében.
Nevelőink mindennapi nevelő és
oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen
végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
Nevelési céljaink megvalósítását
segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre
irányuló eljárások, nevelési módszerek.
Nevelési módszereink két nagy
csoportra oszthatóak:
Az eltérő szükségletekből és
feltételekből eredő differenciálásra, ugyanakkor a folyamatok egyeztetésére,
egybehangolására, integrálására (egységes nevelési célrendszer, közös
követelmények) törekszünk.
A differenciálás célja nem kizárólag
a közös műveltségi alapokhoz való eljuttatás, hanem az egyéni érdeklődés
felkeltése és kielégítése, az egyéni képességek feltárása és kibontakoztatása.
A pedagógiai folyamat optimalizálása - egyik oldalon a lassan fejlődő vagy
hátrányos helyzetű tanulókkal való speciális foglalkozás, másik oldalon a
tehetségek gondozása - stratégiánk legfontosabb alapelve.
Iskolánk a gyerekeket nem csupán,
mint jövendő felnőtteket kezeli, hanem úgy is, mint jelenlegi gyermekeket,
akiknek nem csak a jövőben, hanem a jelenben is sajátos belső és külső igényeik
és ennek megfelelően érdekeik és jogaik vannak.
A sajátos érdekek és jogok
érvényesítése az iskolai élet valamennyi területén megnyilvánul. A fiataloknak
joguk van arra, hogy az iskolában korszerű műveltségi alapokra tegyenek szert,
kihasználhassák a társadalom biztosította eszközökben rejlő lehetőségeket,
joguk van az önálló gondolkodásra, véleményük kifejtésére, az iskola időt és
megfelelő körülményeket nyújt a sajátos érdeklődés és tehetség
kibontakoztatására, a kulturált szabadidős foglalkozásokra, a pihenésre, a
sportra. A fiataloknak jogot adunk arra is, hogy az iskolai élet irányításában
részt vegyenek, saját érdekeiket önmaguk (is) képviselhessék demokratikus
önkormányzati keretek között.
A fiatalok elsődleges érdeke az
iskola életközelsége. Az iskola tevékenységi formáit és értékrendszerét a
gyakorlati tevékenységi területeihez és pozitív, de reális, ellentmondásokkal
is terhes normáihoz közelítjük.
A tanulók rendszeres nevelése,
oktatása folyamán célunk az általános emberi és a nemzeti értékekkel történő
megismertetése, elfogadtatása és átadása.
Pedagógiai munkánk alapvető
feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és
aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi
értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon meggyőződésükké és
határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.
Az iskolánkban folyó nevelő és
oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt
szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra
kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e
tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.
Iskolánkban hagyományai vannak a
kompetencia alapú oktatásnak, melynek céljai:
Iskolánk
pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
Nevelési céljaink
megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek,
ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik
évfolyam végén:
Az adaptív tanulásszervezés a tanulók közötti
különbségeket elfogadja, és a három alapvető szükségletre összpontosít. Arra,
hogy minden gyerek:
Ez a három alapszükséglet: a kapcsolat, a kompetencia és az
autonómia jelenti az adaptív oktatáshoz szükséges pedagógiai környezet alapvető
alkotóelemeit. Az adaptív tanulásszervezés kulcsfigurája a tanító vagy tanár,
akinek mindennapi pedagógiai tevékenysége során úgy kell megszerveznie az
osztály munkáját, olyan utasításokat kell adnia és oly módon, hogy az
figyelembe vegye a tanulók három alapszükségletét. Az adaptív tanulásszervezés
tehát a pedagógiai differenciálás olyan eszköze, amely a tanulói különbségek
figyelembevételével az emberek legalapvetőbb pszichológiai szükségleteire épít.
A személyiség az egyén jellemző és
megkülönböztethető gondolkodási, érzelmi és viselkedési mintázata, amely
meghatározza személyes stílusát, és azt a módot, ahogy fizikai és társas
környezetével kapcsolatba lép.
Iskolánk nevelő és oktató munkájának
alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai
tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.
Tanulóink
személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:
A
tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási
folyamatba illeszkedő tanítási óra.
Az iskola nevelői a
tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a
tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.
A közösségfejlesztés az a folyamat,
amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A
közösséget a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tartja
össze.
Legfontosabb célunk olyan közösséget formálni, amely a közös cél érdekében
hajlandó a közös értékrend elfogadására és az iskola szervezeti keretein belül
ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni.
A tanulói személyiség fejlesztésére
irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók
közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a
tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.
A tanulók közösségben, illetve
közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk
nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.
A tanulói közösségek fejlesztésével
kapcsolatos feladataink:
Az iskolában a nevelési és oktatási célok
megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:
-
Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget,
megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: Tanévnyitó, 1849. október 6-a
(osztálykeretben), október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor,
gyermeknapon, a magyar nyelv napján, az
összetartozás napján a 8. osztályosok ballagásakor és tanévzárón. Költészet
napi rendezvényt szervezünk tanulóinknak. Hulladékgyűjtéssel is a Földünk
védelmére neveljük tanulóinkat.
-
Diákönkormányzat
(DÖK). A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók
tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában Diákönkormányzat
működik. Az iskolai Diákönkormányzat munkáját a 3-8. osztályokban megválasztott
küldöttekből álló testület és az iskola igazgatója által megbízott nevelő
segíti.
-
Napközi
otthon, tanulószoba. A köznevelési törvény előírásainak megfelelően, -
amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni
időszakban 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba
működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközi otthoni
csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik.
-
Diákétkeztetés.
Iskolánk nem rendelkezik konyhával és ebédlővel, ezért az étkeztetést az iskola
mellett lévő Napközi Otthonos Óvoda látja el. Az óvoda az iskola mellett
található, s az ebédlőbe való átjárás az iskola udvaráról megoldható. A napközi
otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna)
részesülnek. A napközibe nem járó tanulók pedig – igény esetén – tízórait,
ebédet (menzát) igényelhetnek.
-
Tehetséggondozó
és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb
kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék
felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli
tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
-
Iskolai
sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. A
sportkör plusz lehetőséget nyújt a különböző sportágak megismerésére, és
felvételire, valamint a sportversenyekre való felkészülést segíti.
-
Szakkörök.
A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését
szolgálja, a szakkörök lehetnek művészeti, technika és életviteli, szaktárgyi
jellegűek, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján
is. A szakkörök indításáról a – felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek
figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.
-
Versenyek,
vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a
különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket
az iskola évente szervez. Évenkénti váltással körzeti versenyeket szervezünk,
az egyik évben az alsós meseismereti, a másik évben a felsős helyesírás és
nyelvhelyességi versenyt rendezzük meg. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán
kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők
megszervezését, ill. a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a
szaktanárok végzik.
-
Tanulmányi
kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb
teljesülése a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy
alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek.
-
Múzeumi,
kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy
tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését
szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, ill. művészeti előadásokon
tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha
költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell
fedezniük.
-
Szabadidős
foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a
nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a
szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez.
(pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, közös osztály
rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a
felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
-
Iskolai
könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon
látogatható iskolai könyvtár segíti, ahol esetenként könyvtári órákat is
tartunk a könyvtárhasználati ismeretek mélyítésére, bővítésére.
-
Iskola
eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján
előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola eszközeit (pl.
számítógép) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan
használják.
A pedagógusok feladatainak részletes
listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.
A pedagógusok legfontosabb helyi
feladatait az alábbiakban határozzuk meg:
-
a tanítási órákra való felkészülés,
-
a tanulók dolgozatainak javítása,
-
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
-
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az
elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
-
osztályozó és pótvizsgák anyagának
összeállítása, a vizsgák lebonyolítása,
-
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi
versenyek összeállítása és értékelése,
-
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
-
tanulmányi – és sportversenyekre felkészítés,
kísérés
-
kulturális programokra, rendezvényekre kísérés
-
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével
kapcsolatos feladatok,
-
felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai
méréseken,
-
iskolai kulturális, és sportprogramok
szervezése,
-
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, Diákönkormányzatot
segítő feladatok ellátása,
-
minőségbiztosítási feladatok ellátása,
-
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
ellátása,
-
szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok
megtartása,
-
részvétel nevelőtestületi értekezleteken,
megbeszéléseken,
-
részvétel a munkáltató által elrendelt
továbbképzéseken,
-
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben,
tízóraizásnál és ebédeléskor,
-
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és
rendezvények megszervezése,
-
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken
való részvétel,
-
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
-
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által
elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
-
iskolai dokumentumok készítésében,
felülvizsgálatában való közreműködés,
-
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek
rendben tartása,
-
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának
kialakítása.
-
Az iskola Pedagógiai Programjának szellemében
neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a
személyiségfejlődésre.
-
Együttműködik az osztály diákbizottságával,
segíti a tanulóközösség kialakulását.
-
Segíti és koordinálja az osztályban tanító
pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály Szülői Munkaközösségével, a
szülőkkel.
-
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi
előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
-
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát,
minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
-
Szülői értekezletet, fogadóórát tart.
-
Szükség esetén családlátogatást végez.
-
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli
teendőket:
-
E-Napló
vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása,
bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése,
hiányzások igazolása, adminisztrálása.
-
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi
vizsgálatát.
-
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő
ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi
felelősével.
-
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola
előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli
tevékenységek szervezésében.
-
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására,
büntetésére, segélyezésére.
-
Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség
munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
-
Szükség esetén órát látogat az osztályban.
-
A leendő első osztályos osztályfőnök óvodai
foglalkozásokat látogat, a tanév megkezdése előtt családlátogatást végez.
Az osztályfőnököt – a munkaközösség
vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában,
elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
Az SNI-s tanulók
integrált nevelésben, oktatásban részesülnek. Az iskolában magas az egyéb ok
miatt speciális fejlesztésben részesülők száma, részképesség zavar miatt
kevesebb tanuló lett SNI-s.
Az iskola kiemelt
figyelmet fordít az eredményes fejlesztésre.
Tanulóink egyéni
bánásmódban részesülnek, messzemenően figyelembe vesszük a javaslatokat, s
ezeknek megfelelően járunk el a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon
is.
A szülőket külön
tájékoztatjuk gyermekük iskolai, otthoni fejlesztési lehetőségeikről,
kötelességeikről, jogaikról.
A sajátos nevelési
igényű tanulók a törvény szerint részesülnek különleges gondozásban.
A fejlesztés alapját
a szakértői bizottság szakvéleménye jelenti. A fejlesztés egyéni fejlesztési
terv alapján történik.
A rehabilitációs
foglalkozásokon azokat a készségeket, képességeket igyekszünk fejleszteni,
amelyek segítik a tanulókat a tanórai, ill. az otthoni tanulásban.
A fejlesztő
foglalkozások fő eleme az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás
fejlesztése a beszéddel szoros összefüggésben, valamint a diszlexia,
diszgráfia, diszkalkulia reedukáció, ill. az elsősöknél a prevenció.
A rehabilitációs
foglalkozásokon törekszünk az aktív és passzív szókincs folyamatos
fejlesztésére, a figyelem, emlékezet koncentrációjának és terjedelmének
növelésére, a beszédészlelés, beszédértés, szövegértés fejlesztésére, a
gondolatok önálló megfogalmazására, a mondatalkotás gyakorlására, a nyelvi
fejlesztésre, ill. a helyesírás javítására.
Fontos eleme a
fejlesztő foglalkozásoknak a lényegkiemelés gyakorlása, az ok-okozati
összefüggések felismerése, a főfogalom alá sorolás, az általánosítás
gyakorlása, összehasonlítások végzése, a problémamegoldó gondolkodás
fejlesztése.
Az iskola valamennyi SNI-s
tanuló számára biztosítja a különleges gondozást, melyhez adottak a megfelelő
feltételek.
-
szoros kapcsolat az óvodával, a gyermekjóléti
szolgálattal és a Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mosonmagyaróvári Tagintézményével,
-
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás
megszervezése;
-
a felzárkóztató órák;
-
a napközi otthon;
-
a tanulószoba;
-
a felzárkóztató foglalkozások;
-
a nevelők és tanulók, szülők személyes
kapcsolatai;
-
a családlátogatások;
-
a szülők és családok nevelési gondjainak
segítése.
A gyermekek nevelhetőségében
jelentős eltérések mutatkoznak. A gyermek nehezített nevelhetőségéért maga a
gyermek nem marasztalható el.
Célunk:
olyan emberformáló tevékenység, hogy a gyermek képes legyen legalább a
minimális követelmények elsajátítására, illeszkedjen be szűkebb környezete
kultúrájába.
-
A pedagógus építsen a gyermek egyedi
erősségeire, vegye figyelembe a gyermek egyedi gyengeségeit,
-
Helyezze előtérbe a fejlesztést az ismereteket
sulykoló tanítással szemben,
-
A fejlesztést a gyermek legígéretesebb
területeire összpontosítsa,
-
Használja ki a közösségben rejlő nevelési
hatásokat.
-
Az iskola és az egyes pedagógus alakítson ki
egységes és következetes ellenőrzési és értékelési rendszert.
-
Ösztönözzük a gyereket az iskola által kínált
nem tanórához kötődő foglalkozásokon való részvételre.
-
A pedagógus tartson rendszeres kapcsolatot a
szülővel.
-
A gyermek nevelésében közreműködő pedagógusok az
osztályfőnök irányításával szükség estén elemzik a gyermek fejlődését,
egységesítik a követelményeket.
Sorozatos és súlyos
fegyelmezetlenség eseten kérjük a szülőt, hogy szakember (nevelési tanácsadás,
pszichológus, pszichiáter) segítségét vegye igénybe. (Esetenként az iskola is
meg tud szervezni csoportos terápiát kisebb csoportok számára.)
4.3
HHH, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
-
a gyermekeket megillető jogok érvényre jutásának
biztosítása,
-
védő-óvó intézkedések megtétele a rászorulók
érdekében,
-
a tanulók életkörülményeinek figyelemmel
kísérése, lehetőségek szerinti segítése.
A gyermek nevelése elsődlegesen a
család, a szülők feladata. A szülőt senki és semmi nem mentesítheti az alól a
kötelezettsége alól, hogy gondoskodjék gyermekének családban történő
gondozásáról, neveléséről, hogy mindent megadjon annak testi, értelmi, érzelmi
és erkölcsi fejlődéséhez.
-
A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak
és a családlátogatásoknak egyik fő célja, a gyermek- és ifjúságvédelemmel
összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a
gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését
veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
-
Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelemi
feladatok segítése a gyermek- és ifjúságvédelemi felelős alapvető feladata.
Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:
-
Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő
feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése.
A gyermekvédelmi problémák feltárásának
az a célja hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat
segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve súlyosabbá válásukat.
Iskolánk
alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:
-
Fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanuló
problémáit,
-
Meg kell keresni a problémák okait,
-
Segítséget kell nyújtani a problémák
megoldásához,
-
Jelezni kell a felmerült problémát a
gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.
A tanulók fejlődését veszélyeztető
okok megszűnésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:
-
Gyermekjóléti Szolgálattal,
-
a Megyei Pedagógiai Szakszolgálat
Mosonmagyaróvári Tagintézményével,
-
Családsegítő Szolgálattal,
-
Polgármesteri Hivatallal,
-
gyermekorvossal,
-
továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi
szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.
Iskolánk pedagógiai munkáján belül
elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak
megvalósítását:
-
a felzárkóztató foglalkozások,
-
a tehetséggondozó foglalkozások,
-
az indulási hátrányok csökkentése,
-
a differenciált oktatás és képességfejlesztés,
-
a pályaválasztás segítése,
-
a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak,
szülőnek),
-
egészségvédő és mentálhigiénés programok
szervezése,
-
a családi életre történő nevelés,
-
a napközis és tanulószobai foglalkozások,
-
az óvodai étkezési lehetőségek,
-
az egészségügyi szűrővizsgálatok
-
a tanulók szabadidejének megszervezése (tanórán
kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),
A tanulási zavar oka lehet: a
gyermek peri-, pre- és posztnatális (szülés körüli, előtti, utáni) sérülése,
idegrendszeri károsodása.
Tünetei kisiskolás korban: nyelvi,
fejlődésbeli elmaradás, valamint téri irányzavar.
Az enyhe tanulási zavarral küzdő
tanuló számára szakmai szolgáltatásként komplex képességfejlesztő
foglalkozásokat szervezünk.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók
felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:
-
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás
megszervezése;
-
a napközi otthon;
-
a tanulószoba;
-
az egyéni foglalkozások;
-
a felzárkóztató foglalkozások;
-
az iskolai könyvtár;
-
a továbbtanulás irányítása, segítése.
A program célja segíteni azon tanulók
beilleszkedését, ismeret elsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik tartósan,
vagy átmenetileg hátrányos helyzetűek.
Szociálisan hátrányos helyzetűek
azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak
adottságaikhoz mért fejlődésükben.
A szociális hátrányok enyhítését az
alábbi tevékenységek szolgálják:
-
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás
megszervezése;
-
a felzárkóztató órák;
-
a napközi otthon;
-
a tanulószoba;
-
a diákétkeztetés
-
a felzárkóztató foglalkozások;
-
az iskolai könyvtár;
-
a nevelők és tanulók segítő, személyes
kapcsolatai;
-
a szülők, a családok nevelési, életvezetési
gondjainak segítése,
-
a családlátogatások,
-
a továbbtanulás irányítása, segítése,
-
az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
tevékenysége,
-
esetenként a SZM is anyagi segítséget nyújt,
-
szoros kapcsolat a Polgármesteri Hivatallal és a
Gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt
elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
Tanórai keretek között
|
|
Tanórán kívüli foglalkozások
|
A
tehetség megnyilvánulásának felismerése, kibontakoztatása segítő
ösztönzéssel, motiváció bővítésével, az érdeklődés fenntartásával,
sikerélmény biztosításával, egyénre szabott feladatok adásával, önálló
tevékenykedtetéssel, rendszeres könyvtárhasználattal, csoportbontás
biztosításával, differenciált foglalkoztatási formák alkalmazásával.
|
|
Iskolai
szakkörök, sportkörök, középiskolai előkészítő foglalkozások, különböző
szintű tanulmányi versenyek, vetélkedők, pályázati lehetőségek, művészeti és
sport jellegű versenyek, bemutatkozási lehetőségek, utazások, kirándulások,
iskolán kívüli programok, rendszeres önművelés (olvasás). Alapiskolai munka
támogatása.
|
-
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás
megszervezése;
-
a tehetséggondozó foglalkozások;
-
az iskolai sportkör;
-
a szakkörök;
-
versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi,
sport, kulturális stb.);
-
a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
-
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más
létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
-
a továbbtanulás segítése;
-
pályázatokon (TÁMOP) a tehetséges tanulók
részvételének elősegítése.
A tanulók véleménynyilvánítási joga a Diákönkormányzaton (DÖK)
keresztül érvényesül.
Feladatok:
-
Szeptemberben:
-
Októberben:
Javaslattételi jog:
-
tanórán kívüli foglalkozások szervezése
-
egy tanítás nélküli munkanap programja
Véleménynyilvánítási jog:
-
egész közösséget érintő ügyekben
A gyermek nevelését a szülők kezdik
meg és teremtik meg az egészséges testi és pszichikus fejlődés feltételeit a
családban. A szülők nevelésben betöltött szerepe felmérhetetlenül jelentős és
minden további nevelői befolyás érvényesülésére kihat.
A szülők nevelését folytatják,
illetve kiegészítik a pedagógusok. Ahhoz, hogy ez a közös nevelés a gyermek
érdekét, fejlődését szolgálja, azonos elveken, a két fél összehangolt
együttműködésén kell alapulnia.
A tanulókat az iskola életéről, az
iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a Diákönkormányzat
felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
-
az iskola igazgatója legalább évente egyszer a
diákközgyűlésen, valamint a Diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
-
a Diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a Diákönkormányzat
vezetőségének ülésén és a Diákönkormányzat faliújságján keresztül,
-
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki
órákon.
A tanulót és a tanuló szüleit a
tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban,
ill. a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket,
javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik,
tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a
nevelőtestülettel vagy a Szülői Munkaközösséggel.
A szülőket az iskola egészének
életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola
igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:
-
Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer
a Szülői Munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői
értekezleten,
-
Az osztályfőnök folyamatosan az osztályok szülői
értekezletein.
A szülők és a pedagógusok
együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:
Feladata, a gyermekek családi
hátterének, körülményeinek megismerése, ill. tanácsadás a gyermek optimális
fejlesztésének érdekében.
Feladata:
-
A szülők és pedagógusok közötti folyamatos
együttműködés kialakítása,
-
Szülők tájékoztatása
Feladata a szülők és a pedagógusok
személyes találkozása, ill. ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének
segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése,
egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)
A 7. osztályban a szülők egyéni
tájékoztatása gyermekeik eredményéről az OKÉV mérésben, a tanulói kód megadása,
igény esetén a pedagógus és a szülő közösen nézi meg és elemzi a tanuló egyéni
teljesítményét az interneten.
Feladata, hogy a szülő betekintést
nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg
személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az
osztályközösség iskolai életéről.
Feladata a szülők tájékoztatása a
tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, ill. a
különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.
A szülői értekezletek, a fogadóórák
és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza
meg.
A szülők kérdéseiket, véleményeiket,
javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik,
tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével
vagy a Szülői Munkaközösséggel.
Hagyományosan jó a mosonszolnoki és
az újrónafői óvodával fennálló kapcsolatunk. Az újrónafői óvodával 2011 óta az
óvoda-iskola átmenetet támogató szerződést kötöttünk. Jó példái ennek a
kölcsönös látogatások és a leendő első osztályosok részére szervezett óvodai
szülői értekezletek, ovi-suli. Évente egy
alkalommal az újrónafői és mosonszolnoki óvoda pedagógusaival munkaközösségi
foglalkozást tartunk, egymás munkájának megismerése, a problémák hatékonyabb
megoldása érdekében.
A pedagógiai szakszolgálatokkal,
szakmai szolgáltató szervezetekkel, az egészségügyi hálózattal, a közművelődési
intézményekkel, a Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálattal, az Önkéntes Tűzoltó
Egyesülettel, a Kulturális Egyesülettel, a Sportegyesülettel, a
Vöröskereszttel, falu TV-vel, a mosonszolnoki Művelődési Házzal, a Mosonszolnok
Ifjúságáért Hagyományőrző Egyesülettel, a Kaláka Néptánccsoporttal, az
Őszirózsa Nyugdíjasklubbal, a Mosonszolnok Községért Közalapítvánnyal kiépített
kapcsolatrendszer eredményesen működik.
Kapcsolat az egyházak képviselőivel a
törvény által előírt esetekben és módon történik.
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény
által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
-
osztályozó vizsgákra,
-
különbözeti vizsgákra,
-
javító vizsgákra,
-
pótló vizsgákra.
Hatálya kiterjed az intézmény
valamennyi tanulójára:
-
aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
-
akit a nevelőtestület határozatával
osztályozóvizsgára utasít,
-
aki különbözeti vizsgára jelentkezik,
-
akit a nevelőtestület határozatával
javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá az intézmény
nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli,
vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján.
9.2 Osztályozó vizsga
Az osztályozó vizsgát a félévi és év
végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni.
Osztályozó vizsgát kell tennie
teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha:
-
a tanítási év során jogszabályban meghatározott
mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy
év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó
vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a
tanítási órák több mint 30 %-a.
-
- felmentést kapott – kérelmére - a kötelező
tanórai foglalkozások látogatása alól a Kt. 69.§ (2) bekezdése szerint sajátos
helyzete miatt,
-
- engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több
tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő
alatt tegyen eleget.
Az írásbeli vizsgák
megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli
vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető.
A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több.
A tanulmányok alatti vizsgán
lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet
a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott.
Az osztályozó vizsgát megismételni,
eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga
elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.
9.3 Különbözeti vizsga
A különbözeti vizsgák időpontját az
igazgató határozza meg.
Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása
feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét.
Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a
tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb
évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres
továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.
A különbözeti vizsga tantárgyainak,
tartalmának meghatározása során mindig egyedileg
kell az Intézmény vezetőjének határozatot
hoznia a jelentkező tanuló ügyében.
9.4 Javítóvizsga
Ha a tanuló a tanév végén elégtelen
osztályzatot kap, legfeljebb 2 tantárgyból javítóvizsgát tehet.
Június 15-ig minden tantárgy
javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni.
Javítóvizsga augusztus 15. és
augusztus 31. között szervezhető.
A javítóvizsga bizottságban a
kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító pedagógus
legyen.
A tanulót a vizsga eredményéről
azonnal tájékoztatni kell.
9.5 Pótló vizsga
Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni
az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga
anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát
tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.
A vizsgabizottság minimum három főből
áll:
-
elnök,
-
kérdező tanár,
-
ellenőrző tanár.
Az elnök:
-
felel a szabályok betartásáért,
-
ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a
jegyzőkönyvet,
-
ha kell szavazást rendel el.
Kérdező tanár(ok):
-
csak megfelelő tanári végzettséggel lehet,
-
lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki
vizsgára küldte.
Az igazgató felel a vizsgák
szabályos lebonyolításáért.
Ellenőrző tanár:
-
lehetőség szerint szakos tanár legyen,
-
felel a vizsga szabályszerűségéért.
-
- a tanteremben minden padban csak egy diák
ülhet,
-
- a feladatlapot az iskola pecsétjével kell
ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot,
-
- a feladatlap megoldásának ideje 45 perc,
-
- a vizsgán használható segédeszközöket a
szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával.
Egy vizsganapon két írásbeli vizsga
tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló
vizsga esetén, mely esetben három írásbeli vizsga tartható.
Ha a vizsgázó az írásbelin
szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti,
és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak.
-
Az iskola első osztályába való beiratkozásnál a
törvényi előírásokat vesszük figyelembe, speciális feltételek nincsenek. Az
iskola azokat a tanulókat fogadja, akik az óvodai szakvéleményben foglaltak
szerint iskolaérettek.
-
Hasonló az elbírálás rendje a felsőbb
évfolyamokra - akár tanév közben - beiratkozó tanulók esetén. Ebben az esetben
a pedagógus megállapítja a tanuló tudásszintjét, meghatározzuk az esetleges
felzárkóztatás módját.
-
A beiratkozást követően a felzárkózásra, az
esetleges hiányok pótlására a tanuló haladékot kap.
-
A felzárkóztatás a tanítók, szaktanárok, a
napközis, tanulószobás nevelő segítségével, irányításával történik. A tanuló
köteles részt venni a felzárkóztató foglalkozásokon, melynek eredményeiről, a
fejlődés üteméről, illetve a felmerülő problémákról rendszeresen értesíti az
osztályfőnök. A türelmi időszakban a teljesítményt eltérő ütemben, egyéni
elbírálásalapján, esetenként szövegesen értékeljük. Ezt követően félévkor, ill.
év végén már érdemjeggyel értékelünk. (kivéve az első évfolyamon és második
évfolyamon félévkor).
11
A felvételi
eljárás különleges szabályai
Iskolánkba felvesszük azt a tanköteles gyermeket, aki az
iskola beiskolázási körzetébe (Mosonszolnok, Újrónafő) tartozik és az óvodai
szakvélemény alapján felvehető. Felveszünk körzeten kívüli gyermekeket is, ha az osztálylétszám lehetővé
teszi. A körzeten kívüli tanulók felvételénél elsőbbséget élvez:
- ha szülője intézményünkben dolgozik
- akinek régebb óta ide jár a testvére
- rendelkezik ideiglenes mosonszolnoki lakcímmel
- szülei Mosonszolnok valamelyik közintézményében dolgoznak
- szülei Mosonszolnokon dolgoznak
A kerettantervek közül az alábbi
változatokat alkalmazzuk:
A
választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi
táblázatok tartalmazzák:
*a szabadon
tervezhető órakeret jelölése: „+”
Óraterv a
kerettantervekhez – 5–8. évfolyam
|
Tantárgyak
|
5. évf.*
|
6. évf.*
|
7. évf.*
|
8. évf.*
|
Magyar nyelv
|
4+0,5
|
4
|
3+1
|
4
|
Magyar irodalom
|
Német nyelv
|
3
|
3
|
3
|
3
|
Matematika
|
4
|
3+1
|
3+1
|
3+1
|
Erkölcstan
|
1
|
1
|
1
|
1
|
Történelem és
állampolgári ismeretek
|
2+0,5
|
2+1
|
2
|
2
|
Természetismeret
|
2
|
2+0,5
|
|
|
Fizika
|
|
|
1,5
|
1,5
|
Kémia
|
|
|
1,5
|
1,5+0,5
|
Biológia
|
|
|
1,5+0,5
|
1,5
|
Földrajz
|
|
|
1,5
|
1,5
|
Ének-zene
|
1
|
1
|
1
|
1
|
Tánc és dráma/Hon-
és népismeret
|
1
|
|
|
|
Rajz és vizuális
kultúra
|
1+
|
1+0,5
|
1
|
1
|
Informatika
|
0+1
|
1
|
1+0,5
|
1+0,5
|
Technika és
életvitel
|
1
|
1
|
1
|
+1
|
Testnevelés és
sport
|
5
|
5
|
5
|
5
|
Osztályfőnöki
|
1
|
1
|
1
|
1
|
Szabadon tervezhető órakeret
|
2
|
3
|
3
|
3
|
Rendelkezésre álló órakeret
|
28
|
28
|
31
|
31
|
A választott kerettanterv feletti óraszámok
A választott kerettantervek
óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és
tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal:
1. o.
2013/14
|
2. o.
2014/15
|
3. o.
2015/16
|
4. o.
2016/17
|
5.o.
2013/14
|
6. o.
2014/15
|
7. o.
2015/16
|
8. o.
2016/17
|
mat.
1 óra
|
mat.
1 óra
|
mat.
1 óra
|
mat.
0,5 óra
|
inf.
1 óra
|
mat.
1 óra
|
mat.
1 óra
|
mat.
1 óra
|
magyar
1 óra
|
magyar
1 óra
|
magyar
1 óra
|
magyar
1 óra
|
magyar
0,5 óra
|
tört.
1 óra
|
magyar
1 óra
|
kémia
0,5 óra
|
|
|
kör.ism.
0,5 óra
|
kör.ism.
0,5 óra
|
Történelem
és államp
0,5 óra
|
term. ism.
0.5 óra
|
biológia
0,5 óra
|
inf.
0,5 óra
|
|
|
ofői
0,5 óra
|
ofői
0,5 óra
|
|
vizuális k.
0,5 óra
|
inf.
0,5 óra
|
technika
és életvitel
1 óra
|
|
|
|
német
0,5 óra
|
|
|
|
|
Alsó tagozaton:
Az 1. osztályban a magyar és a
matematika heti óraszámát emeltük meg 1-1- órával, mert szeretnénk több időt
fordítani az alapozásra. Matematikából a számfogalom, a műveletek, magyarból az
olvasás, szövegértés, a tanulni tanítás megalapozására szánnánk több időt, mert
ennek a későbbiek során nagy hasznát vehetjük.
A 3-4. osztályban hasonló okok miatt
szintén a magyar óraszámot emeljük 1-1-órával. Matematikát a 3. osztályban
emeljük meg eggyel, a 4-ben heti fél órával, amit a kétjegyűvel való osztásra
használunk fel. A 3-4. osztályban már szükségét érezzük kéthetente egy
osztályfőnöki órának, így arra heti 0,5 órát szánunk, valamint a
környezetismeret tantárgy heti óraszámát is 0,5 órával emeltük meg, melyet az
elsősegélynyújtási, közlekedési, balesetvédelmi ismeretek elsajátítására,
valamint a témakörökhöz kapcsolódó tanulmányi sétákra használunk fel. A 4.
osztályban 1 órával növeltük a német órák számát, mert a szülők is szeretnék,
ha korábban és minél több órában oktatnánk a német nyelvet. Ezt az olvasás,
helyesírás készségének kialakítására, az alapfokú kommunikációra-
bemutatkozásra - használjuk fel.
A felső tagozaton:
Matematikából a plusz 1 órát
a következőkre használjuk fel:
A 6. osztályban: 4-gyel, 25-tel,
8-cal, 125-tel való oszthatóság, összetett oszthatósági szabályok, prímszámok,
prímtényezőkre bontás, arányos osztás, fordított arányosság.
7. osztályban: hatványműveletek
elmélyítése, negatív hatványok, algebrai kifejezések szorzattá alakítása
kiemeléssel, a háromszög, a trapéz, a paralelogramma középvonala, a háromszög
köré írt köre, beírt köre és súlyvonala.
8. osztályban: kéttagú algebrai kifejezések
szorzása kéttagúval, különböző típusú szöveges feladatok megoldása, egyenlet
megoldása szorzattá alakítással, mértani sorozat
Kémiából 8. osztályban:
kémiai egyenletek megoldása, számolási feladatok gyakorlása, több kísérlet,
akár tanulói kísérlettel a kémia óra színesítése.
Történelemből: Az 5.
osztályban heti fél órával növeltük az óraszámot, amelyet a topográfiai
ismeretek megalapozására és gyakorlásra fordítunk, kutató és gyűjtő munkát
végzünk. 6. osztályban 1 órával növelt történelem anyaga a különböző típusú
történelmi források alaposabb elemzésének gyakorlására és a történelmi
személyekkel kapcsolatos pályaképek készítésére használjuk.
Magyarból az 5. osztályban a
heti fél órát a szövegértés fejlesztésére és az írásbeli munkák külalakjának
jobbítására fordítjuk. A 7. osztályban a szófajokról tanultak ismétlésére,
mondatelemzésre, a szóösszetételek helyesírásának gyakorlására, valamint a
helyesírás fejlesztésére fordítjuk.
Informatikából: Az 5. osztály
heti 1 órában az alapvető informatikai eszközök kezelése, különös tekintettel
az interaktív tábla használatára. Az operációs rendszer alapvető
szolgáltatásai. Internethasználat, levelezés. Rajz és vizuális kultúraok,
szöveges dokumentumok készítése.
7. osztály: Heti fél órában az egyes
anyagrészeknél gyakorlás, az irodai programok mélyebb ismerete.
8. osztály: Heti fél órában az egyes
anyagrészeknél gyakorlás, az irodai programok mélyebb ismerete. Weblapok
készítése.
Rajz és vizuális kultúraból: 6.osztályban
0,5 órában: Az alkotó tevékenységeken belül a síkbeli és térbeli
kifejezőeszközök tervezési és elemi konstruálási eljárások szabályainak
elsajátítására és gyakoroltatására.
Biológiából: 7.osztály 0,5
órában az élőlények szerveződési szintjei, sejttan, szövettan, a 8. osztályos
tananyag előkészítése. Az elsősegélynyújtás alapjai.
A nyolcadikban a technika és
életvitel órákat a pénzügyi alapismeretek oktatására szánjuk.
Iskolánkban a 2012-ben elfogadott kerettanterv szerint
folyik az oktatás.
1-4. évfolyam
óraterve
|
1.
osztály
|
2.
osztály
|
3.
osztály
|
4.
osztály
|
heti
|
évi
|
heti
|
évi
|
heti
|
évi
|
heti
|
évi
|
Magyar irodalom
|
4
|
148
|
4
|
148
|
4
|
157,25
|
4,5
|
166,5
|
Magyar nyelv
|
4
|
148
|
4
|
148
|
4
|
101,75
|
2,5
|
92,5
|
Német
nyelv
|
|
|
|
|
|
|
2,5
|
92,5
|
Matematika
|
5
|
185
|
5
|
185
|
5
|
185
|
4,5
|
166,5
|
Környezetismeret
|
1
|
37
|
1
|
37
|
1,5
|
55,5
|
1,5
|
55,5
|
Ének-zene
|
2
|
74
|
2
|
74
|
2
|
74
|
2
|
74
|
Rajz és vizuális kultúra
|
2
|
74
|
2
|
74
|
2
|
74
|
2
|
74
|
Technika és életvitel
|
1
|
37
|
1
|
37
|
1
|
37
|
1
|
37
|
Testnevelés és sport
|
5
|
185
|
5
|
185
|
5
|
185
|
5
|
185
|
Erkölcstan/Hit
és erkölcstan
|
1
|
37
|
1
|
37
|
1
|
37
|
1
|
37
|
Osztályfőnöki
|
-
|
-
|
-
|
-
|
0,5
|
18,5
|
0,5
|
18,5
|
Kötelező órák össz.
|
25
|
925
|
25
|
925
|
25
|
925
|
27
|
999
|
5-8.
évfolyam óraterve
|
5.
osztály
|
6.
osztály
|
7.
osztály
|
8.
osztály
|
heti
|
évi
|
heti
|
évi
|
heti
|
évi
|
heti
|
évi
|
Magyar
nyelv
|
2
|
74
|
2
|
74
|
2
|
74
|
2
|
74
|
Magyar
irodalom
|
2
|
74
|
2
|
74
|
1
|
37
|
2
|
74
|
Történelem és
állampolgári ismeretek
|
2,5
|
92
|
2
|
74
|
2
|
74
|
2
|
74
|
Német
nyelv
|
3
|
111
|
3
|
111
|
3
|
111
|
3
|
111
|
Matematika
|
4
|
148
|
3
|
111
|
3
|
111
|
3
|
111
|
Informatika
|
-
|
-
|
1
|
37
|
1
|
37
|
1
|
37
|
Természetismeret
|
2
|
74
|
2
|
74
|
-
|
-
|
-
|
-
|
Fizika
|
|
|
|
|
1,5
|
55,5
|
1,5
|
55,5
|
Biológia
|
|
|
|
|
1,5
|
55,5
|
1,5
|
55,5
|
Kémia
|
|
|
|
|
1,5
|
55,5
|
1,5
|
55,5
|
Földrajz
|
|
|
|
|
1,5
|
55,5
|
1,5
|
55,5
|
Ének-zene
|
1
|
37
|
1
|
37
|
1
|
37
|
1
|
37
|
Rajz
és vizuális kultúra
|
1
|
37
|
1
|
37
|
1
|
37
|
1
|
37
|
Technika és életvitel
|
1
|
37
|
1
|
37
|
1
|
37
|
|
|
Testnevelés és sport
|
5
|
185
|
5
|
185
|
5
|
185
|
5
|
185
|
Osztályfőnöki
|
1
|
37
|
1
|
37
|
1
|
37
|
1
|
37
|
Tánc
és dráma
|
1
|
37
|
|
|
|
|
|
|
Erkölcstan/Hit-
és erkölcstan
|
1
|
37
|
1
|
37
|
1
|
37
|
1
|
37
|
Kötelező órák összesen
|
27
|
999
|
25
|
925
|
28
|
1036
|
28
|
1036
|
Kémia
|
|
|
|
|
|
|
0,5
|
18,5
|
Természetismeret
|
|
|
0,5
|
18,5
|
|
|
|
|
Informatika
|
1
|
37
|
|
|
0,5
|
18,5
|
0,5
|
18,5
|
Matematika
|
|
|
1
|
37
|
1
|
37
|
1
|
37
|
Magyar
irodalom
|
0,5
|
18,5
|
|
|
|
|
|
|
Magyar
nyelv
|
|
|
|
|
1
|
37
|
|
|
Technika és életvitel
|
|
|
|
|
|
|
1
|
37
|
Rajz
és vizuális kultúra
|
|
|
0,5
|
18,5
|
|
|
|
|
Biológia
|
|
|
|
|
0,5
|
18,5
|
|
|
Történelem és
állampolgári ismeretek
|
|
|
1
|
37
|
|
|
|
|
Kötelezően
választható összesen
|
2
|
|
3
|
|
3
|
|
3
|
|
Összesen
|
28
|
1073
|
28
|
1035
|
31
|
1147
|
31
|
1147
|
Az iskola
helyi tantervében a kötelező órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és
követelményei megegyeznek a miniszter által kiadott kerettantervekben
meghatározott tananyaggal és követelményekkel.
A 2013/14-es tanévtől a modulokat
a tananyagtartalom maradéktalan megtartása mellett integráltuk egyes
tantárgyakba:
-
Egészségtan tantárgyat a természetismeret tantárgyba-6.
osztályban
-
Mozgókép és médiaismeretet a rajz és vizuális
kultúra és vizuális kultúra tárgyba-8. osztályban
Az intézményünkben a szülők és a
tanulók körében végzett tájékozódás és a nevelőtestületben meglévő személyi
feltételek alapján szervezzük a foglalkozásokat.
Iskolánkban a nevelő-oktató munka
során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet,
térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási
kormányzat hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl
néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés és sport, technika
és életvitel, rajz és vizuális kultúra, ének-zene.
Az egyes évfolyamokon a különféle
tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a
munkaközösségek, illetve az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi
tanterve alapján.
A kötelezően előírt taneszközökről a
szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken)
tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.
A taneszközök kiválasztásánál a
szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
-
Ha lehetséges és ésszerű, akkor tartós tankönyvből
választunk.
-
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi
tantervének.
-
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az
eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül
használhatóak.
-
A taneszközök használatában az állandóságra
törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás
minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
-
Előnyben részesítjük a kompetenciafejlesztést
segítő tankönyveket
Az iskola arra törekszik, hogy egyre
több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára.
Az 1-4. évfolyamon
nem szakrendszerű oktatás folyik. A kulcskompetenciák megalapozása,
megszilárdítása a tanulók egyéni képességeihez igazodó fejlesztéssel, a tanulók
tanulási sajátosságainak figyelembevételével, a műveltségterületenként
meghatározott fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák szerint történő
feldolgozásával folyik. Az olvasás, írás, számolás, szóbeli kommunikáció és a
gondolkodás készségének kialakítása, megalapozása és folyamatos fejlesztése a
fő tennivalók. A megalapozást követően nagy hangsúlyt kell fordítanunk a
szövegértő olvasásra, szövegfeldolgozásra, az írásbeli munkák pontosságára,
olvashatóságára, tisztaságára.
Fokozatosan
átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás
tevékenységeibe.
Az 1. osztályban, a
tanév elején jóval hosszabb beszoktatási időszakot alkalmazunk, hogy jobban
megismerje a pedagógus a gyermekek személyiségét, képességeit, hiányosságaikat.
A betűtanítást is valamelyest lassítjuk, hogy minden tanulónk megfelelő
mélységben sajátítsa el az alapokat.
Mind az első, mind a
második osztályban nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy mintákat adjunk az
ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók
egyéni tanulási módszereit és szokásait.
Az alsó tagozat első két
évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli
különbségeket a fent említett módon is megpróbáljuk csökkenteni. Ezt segítik a
korrepetálások, fejlesztőfoglalkozások alkalmazása is.
A tanulási módszerek
kialakítása, iskolai fegyelem és kötelességérzet kialakítása fontos feladatunk.
A személyiség
erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása a helyes magatartásformák
megismertetésével és gyakoroltatásával történik.
Az alsó tagozat
harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai
teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok.
Ezek megalapozása minden tantárgy, de kiemelten a környezetismeret tantárgy
oktatása során fontos feladatunk.
Tanulóink
motiválásában felhasználjuk a modern technika és életviteli eszközöket, a
sokrétű tanulásszervezési technikák, és tanulásszervezési módok alkalmazását
is.
Törekszünk a biztonságos
szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek
elsajátítására. A mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló
tanulás és az önművelés alapozásával;
Mintákat adunk az
ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók
egyéni tanulási módszereit és szokásait.
A mozgásigény
kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás
fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozása.
Az 5-8. évfolyamon szakrendszerű oktatásban a kulcskompetenciák
fejlesztése folyik, a Nemzeti Alaptantervben meghatározott, kiemelt, továbbá a
műveltségterületekben meghatározott fejlesztési feladatok – elsősorban
tantárgyi keretek között történő – feldolgozásával. Az alsó tagozaton
kialakított és megalapozott készségek, képességek továbbfejlesztésén túl az
ismeretek folyamatos bővítése, rendszerezése, összehangolása, a tanulók
tudásszintjének emelése, az önálló ismeretszerzés, tanulás igényének fokozása a
fő feladat.
Nyolcadik évfolyam
végére a kerettantervben meghatározott, a NAT szerint átdolgozott, és a helyi
tantervekben megfogalmazott követelmények legalább minimum szinten történő
teljesítése a cél.
A kreativitás
fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a
tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő
értékelésük; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az
együttműködésre építő kooperatív, interaktív tanulási technikákat és a
tanulásszervezési módokat.
Az egészséges
életvitel kialakításához, a biológia gyakorlati jellegű oktatásával, az
egészségnevelési hét programjaival, valamint egyéb tanórán kívüli programokkal
kívánunk hozzájárulni.
A felső tagozat
hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a
változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már
megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó
tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra,
pályaorientációra.
-
az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését,
gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk
megvalósítani;
-
az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés
és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének
tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a
csoportban;
Az iskola tanulói
számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:
-
minden nap testnevelés és sport óra.
-
az iskolai sportkör különféle sportágakban
szervezett foglalkozásait,
-
a hét több napján szervezett tömegsport
foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is
bekapcsolódhatnak.
-
A napközi otthoni foglalkozásokon szervezett játékos,
egészségfejlesztő testmozgás.
Iskolánkban nincs mód
a pedagógusválasztásra.
A szabadon tervezhető
órakeret terhére tervezett tanórák kötelezőek minden tanulónak a saját
osztályában.
Az intézményünkben a
szülők és a tanulók körében végzett tájékozódás és a nevelőtestületben meglévő
személyi feltételek alapján szervezzük a foglalkozásokat.
A szülők, tanulók
igényeinek, az intézmény személyi és tárgyi feltételeinek, a fenntartó által
biztosított lehetőségek függvényében, valamint a gyermekek továbbtanulási
igényeinek figyelembe vételével szervezzük a nem kötelező tanórai és tanórán
kívüli foglalkozásokat.
Az alsó és felső
tagozaton többféle szakkör áll a tanulók rendelkezésére, melyet szülői
beleegyezéssel vehetnek igénybe. A szakkörök óraszáma a tanulók igényeinek,
és a pedagógusok leterhelésének függvényében változhat.
Szakköreink:
A csoportbontás a
kompetenciafejlesztés kiemelt területeinek eredményességét támogatja.
Csoportbontások:
Az informatika
teremben 18 db tanulói számítógép található, ezért az 5-8. osztályokban, ahol
az osztálylétszám meghaladja a 18-at, az osztályt csoportokra bontjuk.
Hagyományainknak
megfelelően a német nyelvórák egy részében – párhuzamosan az informatikával – lehetőségekhez
képest végzünk csoportbontást.
Nagy osztálylétszámnál az 1-2. osztályban egy
írás órát bonthatunk a technika órával párhuzamosan.
A csoportbontásoknál
a bontás elve, hogy képesség szerint igyekszünk vegyes csoportokat kialakítani.
-
Hátrányos helyzetű gyermek/tanuló az, akit
családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította – továbbiakban: HH-s
-
Halmozottan hátrányos helyzetű e csoporton belül
az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban
tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves
korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb
az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen;
halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek;
továbbiakban: HHH-s
A helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdése az
önkormányzatok számára kötelezően ellátandó feladatként írja elő az
egészségügyi alapellátásról való gondoskodást. Az egészségügyről szóló 1997.
évi CLIV. törvény 152. §-a értelmében a települési önkormányzat az egészségügyi
alapellátás körében gondoskodik:
-
a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,
-
a fogorvosi alapellátásról,
-
az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti
ellátásról,
-
a védőnői ellátásról,
-
az iskola-egészségügyi ellátásról.
A gyermekek helyzete átlagosnak mondható a településen. Alacsony
a családgondozásban részesülők száma, bár a gyermekjóléti szolgáltatás
igénylése átlagos.
A családsegítés
a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt
segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok
megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség
megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.
A családok segítése
érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik.
Az iskola gyermekvédelmi felelőse jelezheti a családsegítést nyújtó
szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről
szereznek tudomást.
A családsegítést
nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális
és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen
felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról.
A családsegítés
keretében az önkormányzat biztosítja a szociális, életvezetési és
mentálhigiénés tanácsadást, az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz
Az egyenlő esélyek
biztosítása területén nagyon fontos, hogy a HH-s tanulók mutatói hogyan
alakulnak az iskolai mutatókhoz viszonyítva. Az intézménynek elemezni kell
valamennyi HH/HHH-s tanuló mutatóját, mivel az intézményben jelentős arányban
vannak jelen, felzárkóztatásuk az iskola egyik fő eredményességi mutatója.
Évek óta külön
elemezzük az SNI-s eredményeket is, ami nem mutat nagy eltérést az
osztályátlagtól.
A HHH-s, HH-s, SNI-s
tanulók felzárkóztatása, fejlesztése, tehetséggondozása érdekében az alábbi
tevékenységeket folytatjuk:
-
korrepetálás, felzárkóztató foglalkozások,
-
szakköri lehetőségek biztosítása,
-
tehetséggondozó foglalkozás
-
indulási hátrányok csökkentése,
-
differenciált foglalkozások, képességfejlesztés,
-
személyes egyéni tanácsadás,
-
napközi, tanulószobai foglalkozás,
-
étkezési lehetőség
-
egészségvédő és mentálhigiénés programok,
-
pályaválasztás segítése.
A diákok
továbbtanulási mutatói alapján a diákok kb. fele az
érettségit adó képzésben vesz részt. A HH-s diákok mutatói nem térnek el
jelentős mértékben az iskolai eredményektől, bár a szakiskolai képzést
arányaiban jóval többen választják, mint az érettségit adó képzési formát.
Az egyenlő esélyek
biztosítása érdekében iskolánk a HH-s tanulók részvételét támogatja a programjainkon.
A pályázatokon is törekszünk arra, hogy az iskolán kívüli programokra is
eljussanak a HH-s és SNI-s gyerekek is.
Az Arany János
Tehetségprogram a hátrányos helyzetű, tehetséges tanulók középiskolai
fejlesztését segíti. Az iskola erre a programra figyelmet fordít és tanévenként
törekszünk 1-1 tanuló életútját oly módon segíteni, hogy megkaphassanak mindent
annak érdekében, hogy a szociális hátrány a továbbiakban ne jelentsen számukra
nehézséget tehetségük kibontakoztatásában.
Az iskola a nevelő és
oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának
folyamatos ellenőrzését és értékelését.
Az előírt
követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek
megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati
tevékenysége, illetve az interaktív feleltető rendszer segítségével ellenőrzik.
Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre
is.
A magyar nyelv,
magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik
évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó
írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.
A következő elméleti
jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika,
környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz
és vizuális kultúra ellenőrzésénél:
-
A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül
szóban, írásban interaktív módon is ellenőrizhetik;
-
Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma
tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
A tanulók szóbeli
kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a
követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában is.
Az ének-zene, a rajz
és vizuális kultúra, az informatika, a technika és életvitel tantárgyakból témakörönként,
de legalább félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva
végzünk ellenőrzést.
A nevelők a tanulók
tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését
elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az
iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe
veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy
hanyatlott – az előző értékeléshez képest.
A tanulók tanulmányi
munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a
következők szerint történik:
A 2010/2011-es tanév
második félévétől a szöveges értékeléséről az osztályozással történő
értékelésre tértünk át. (Köznevelési törvény 44§ 1. bekezdés. 51§ 1. bekezdés)
-
Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak
szöveges értékelést alkalmazunk.
-
A második évfolyamon a tanulók teljesítményét
félévkor szövegesen értékeljük, előmenetelét év közben jegyekkel, a tanév végén
jegyekkel értékeljük.
-
A második-nyolcadik évfolyamon jegyekkel
értékelünk.
-
Az 1. osztályban szöveges minősítést készítünk a tanuló
teljesítményéről, magatartásáról, szorgalmáról. A szöveges minősítés a tanuló
teljesítményétől függően a következő lehet:
-
A 2. osztályban év végén a 3-8. évfolyamon félévkor és év végén a tanulók
teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.
Az 1. évfolyamon
félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes
tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük.
Az egyes évfolyamon a
félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyeik és
a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
Az egyes tantárgyak
érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles
(5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
A témazárók jegyei piros színnel kerülnek
az értékelő naplóba, és az átlag kiszámításánál kétszeres szorzóval szerepelnek.
A naplóban több színt
is használunk, melyeknek jelentései a következők:
-
piros: témazáró dolgozat (2x szorzó)
-
a többi szín (1x szorzó) használatát a
pedagógusok saját hatáskörben döntik el, erről diákjaikat tájékoztatják.
A tanulók munkájának,
előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy
témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. A
tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.
A tanuló által
szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a
tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök
kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
A második évfolyamon
az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi
értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények
kerülnek minősítésre:
-
2. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom,
matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, technika és
életvitel, testnevelés és sport,
-
3. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom,
matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, technika és
életvitel, testnevelés és sport,
-
4. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, német
nyelv, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, technika
és életvitel, testnevelés és sport,
-
5. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom,
történelem és állampolgári ismeretek, német nyelv, matematika, informatika,
természetismeret, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, technika és életvitel, testnevelés
és sport,
-
6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem
és állampolgári ismeretek, német nyelv, matematika, informatika,
természetismeret, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, technika és életvitel, testnevelés
és sport,
-
7. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem
és állampolgári ismeretek, német nyelv, matematika, informatika, biológia,
kémia, fizika, földrajz, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, technika és
életvitel, testnevelés és sport,
-
8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem
és állampolgári ismeretek, német nyelv, matematika, informatika, biológia,
kémia, fizika, földrajz, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, technika és
életvitel, testnevelés és sport.
Az etikát és a tánc és drámát osztályzattal nem minősítjük.
A magasabb évfolyamba
lépés feltétele a tantervi követelmények legalább elégséges szintű teljesítése.
A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható
évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt
és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A követelményeket a
nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve szöveges értékelés
alapján bírálják el. Az 1. évfolyamon automatikus a továbbhaladás, de a szülő
kérheti az osztályismétlést.
A 2-8.évfolyamon
elégséges év végi osztályzatot kell megszerezni a továbbhaladáshoz.
A második - nyolcadik
évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat
megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie
ha:
-
az iskola igazgatója felmentette a tanórai
foglalkozásokon való részvétel alól,
-
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy
több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt
teljesítse,
-
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott,
és az igazolatlanul mulasztott tanórák száma nem haladja meg az igazoltan
mulasztott óraszámot,
-
hiányzása valamely tantárgy esetén túllépi az
adott tantárgy éves óraszámának 30%-át,
-
magántanuló volt.
A magántanulói
státust kérelmezni, a kérést indokolni kell a szülőnek.
A magántanulók
felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt szülői kérés esetén.
Szakértői vagy orvosi
javaslat alapján a magántanuló az előírt heti órakeretben iskolai
felkészítésben részesül.
Amennyiben a
tanulónak a szakértői vélemény méltányos, egyéni elbírálást javasol, az adott
ismeretkörben az átlagnál kevesebbet teljesítő tanulónak differenciált
követelménytámasztással biztosítjuk a magasabb évfolyamba lépést.
Ha a tanuló nem
teljesítette az évfolyamra előírt követelményeket, a tanulmányokat az évfolyam
megismétlésével folytathatja.
A tanulónak
lehetősége van az évfolyam megismétlésére abban az esetben is, ha egyébként a
felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról kérésre az iskola
igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell
az évfolyam megismétlését.
Iskolánkban a házi
feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:
-
A házi feladatok segítsék elő a szülők
tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó
munkáról!
-
A házi feladat hiányát a szaktanár saját
tantárgyához kialakult pedagógiai gyakorlatához igazodva értékeli, illetve
szankcionálja. (Elégtelennel is minősítheti.)
-
A házi feladat az órai munkára épülő, elsősorban
gyakoroltató- és gyűjtőmunka.
-
Mennyiségi irányelv: egy közepes képességű
tanuló számára a feladat elvégzése (írásbeli, szóbeli együttesen) átlagban ne
haladja meg tantárgyanként a 20-30 percet. Ez alól kivétel az összegző
számonkérések előtti felkészülés.
-
Hétvégére is adunk házi feladatot, de nem
többet, mint a hét közben szokásos mennyiség.
-
A napközis kollégák folyamatosan tájékoztassák a
pedagógusokat a házi feladatok mennyiségéről, azok megoldásáról egyénre
szabottan is!
-
A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre!
-
Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi
feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint!
-
Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon
kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában
– jutalmazni kell.
-
Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi
kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos.
-
A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő
feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, képzőművészeti
alkotás, technika és életviteli eszköz készítése) az elkészítés határidejét
különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell
megállapítani.
-
A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy
mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a
diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató
vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.
Iskolánkban fontosnak
tartjuk a házi feladat pedagógiai, szociális és egyéb hatásait.
A házi feladatok
legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás
(készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek
megszilárdítása. Az iskolán kívüli munka javítja a tanulói motivációt,
fejleszti a készségeket, és bizonyos esetekben egyértelműen javítja, növeli a
tanulói teljesítményt is. A házi feladatok adásánál figyelembe kell venni azt,
hogy a feladatok motiváló jellegűek legyenek. Ösztönözze a tanulókat önálló ismeretszerzésre,
motiváljon az életen át tartó folyamatos tanulásra.
A házi feladatok
milyenségére vonatkozóan a tanárok általában háromféle szándékkal választják ki
az otthon elvégzendő tennivalókat:
-
erősíteni kívánják az órákon tanultakat,
-
fejleszteni akarják adott témában a tanulók
különféle készségeit,
-
új anyagot kívánják a feladattal előkészíteni.
A szülők igénye, hogy
az iskolában biztosítsák gyermekeik számára a délutáni napközi otthonos
foglalkozásokat alsós és felsős korcsoportban egyaránt. Így megvalósul a
gyerekek színvonalas ellátása, felkészülésük hatékonysága.
A különböző
műveltségi területek tartalmának megvalósítását a napközi keretein belül, a
tanórán kívüli, illetve a szabadidős foglalkozások tartalmának egymásra
épülését, ezek programjaival igyekszünk elérni.
Szabadidős programok:
Szervezésüknél
a következő szempontokat vesszük figyelembe:
-
A tanulók iskolai közérzetét, a mindennapi
munkát pozitívan befolyásolja.
-
Az életkori sajátosságoknak megfelelő programok
álljanak a gyerekek rendelkezésére.
-
A programok legyenek egyszerre tantárgysegítők
és szabadidős jellegűek.
-
Belső biztonságot nyújtó társas életet
teremtsenek a gyerekek számára.
-
A tanulók legyenek részesei a programok
megszervezésének.
A szabadidős
programokat közvetlenül az ebédelés illetve a tanulási idő után tartjuk.
A szabadidős
programok formái:
-
Manuális foglalkozás
-
Kulturális foglalkozás
-
Játék- és sportfoglalkozás
A felkészülési idő, tanulás:
A szabadidős sávot
követően valósul meg. A tanulók, ha jól érzik magukat a napköziben, szívesen
végzik el ezt a feladatukat is. Tanári segítség mellett oldják meg házi
feladatukat, segítséget kapnak, ha szükséges. Az önálló tanulás, tervezés,
feladatvégzés, szabályok, kitartás, segítségnyújtás eszközével
kompetenciafejlesztés valósul meg a tanulási időben.
Nevelői beszélgetés és értékelés:
Jelentősebben a hét
elején és végén jelentkezik. A tanulók elmesélik élményeiket, számukra fontos
eseményeket. A tanító ennek tükrében hatékonyabban tervezheti fejlesztő
munkáját. A programok, a heti munka közös értékkelése javítja a csoport
munkájának hatékonyságát, a tanulók közérzetét
A tanulók
magatartásának értékelésénél és minősítésénél a második-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)
érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
A második évfolyamon
a tanuló magatartását az osztályfőnök havonta érdemjegyekkel értékeli.
Az 3-8. évfolyamon, a
tanuló magatartását az osztályban tanítók értékelése alapján az osztályfőnök
havonta érdemjegyekkel értékeli.
A magatartás félévi
és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület
véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők
többségi véleménye dönt az osztályzatról. A szavazat egyenlősége esetén az
osztályfőnök dönt az osztályzatról.
Iskolánkban a
magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
-
Példás
(5) az a tanuló, aki:
-
Jó (4) az
a tanuló, aki:
-
Változó
(3) az a tanuló, aki:
-
Rossz (2)
az a tanuló, aki:
A magatartás
elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve az osztályzatok eléréséhez a
felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése)
szükséges.
23.2 A szorgalom értékelése
A tanulók
szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)
érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
A második évfolyamon
a tanuló szorgalmát az osztályfőnök havonta érdemjegyekkel értékeli.
Az 3-8. évfolyamon, a
tanuló szorgalmát az osztályban tanítók értékelése alapján az osztályfőnök
havonta érdemjegyekkel értékeli.
A szorgalom félévi és
év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület
véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők
többségi véleménye dönt az osztályzatról. A szavazat egyenlősége esetén az
osztályfőnök dönt az osztályzatról.
Az iskolában a
szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
-
Példás
(5) az a tanuló, aki:
-
Jó (4)
az a tanuló, aki:
-
Változó
(3) az a tanuló, aki:
-
Hanyag
(2) az a tanuló, aki:
A szorgalom
elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt
szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése)
szükséges.
23.3 A tanulók jutalmazása
Azt a tanulót, aki
képességeihez mérten
-
példamutató magatartást tanúsít,
-
vagy/és folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér
el,
-
vagy/és az osztály, illetve az iskola érdekében
közösségi munkát végez,
-
vagy/és iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi,
sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon
vesz részt,
-
vagy/és bármely más módon hozzájárul az iskola
jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti.
Iskolánk dicséretben
részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten:
-
tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi,
-
eredményesen szerepel tanulmányi versenyeken,
-
kitartó szorgalmat, vagy példamutató magatartást
tanúsít,
-
eredményes kulturális tevékenységet folytat,
-
kimagasló sportteljesítményt ér el,
-
jól szervezi és irányítja a közösség életét.
A kiváló eredményeket
elért tanulókról a mosonszolnoki Hírmondóban, az iskola honlapján is
beszámolunk, illetve az iskolai hirdetőtáblán is szerepeltetjük.
tanév közben:
-
Tanítói/szaktanári dicséret versenyen, műsorban
való részvételért.
-
Osztályfőnöki dicséret minden iskolán kívüli
versenyen elért helyezésért, rendezvény, program szervezésében való
részvételért.
-
Igazgatói dicséret, folyamatosan kimagasló
teljesítményért, országos, megyei versenyen elért helyezésért.
-
Alkalmanként az igazgató nagyszünetben szóbeli
dicséretben részesíti a tanulók nyilvánossága előtt, akik arra érdemesek.
tanév végén:
A tanév végi
jutalmazásnál:
-
„kitűnő” a tanuló tanulmányi munkája, ha csak 5
(jeles) osztályzata van,
-
„jeles” a tanuló tanulmányi munkája, ha
osztályzatainak átlaga legalább 4,75,
-
„jó” a tanuló tanulmányi munkája, ha
osztályzatainak átlaga legalább 4,00.
A tanító/szaktanár
javaslatára a bizonyítványban szerepelhet (2.
osztálytól felfelé):
-
„jeles” helyett „kitűnő”, ha a tanuló az adott
tantárgyból az egész tanévben csak 5 (jeles) osztályzatot kapott,
-
„tantárgyi dicséret xy tantárgyból”.
-
A „kitűnő” tanulók oklevelet és jutalomkönyvet
kapnak.
-
„Nevelőtestületi dicséret” a kimagasló
tanulmányi munka, illetve tanulmányi versenyen elért kimagasló teljesítmény
jutalma, mely a bizonyítványba is bejegyzésre kerül.
-
-
A „jeles” tanulók oklevelet kapnak és
jutalomkönyvet kaphatnak.
-
A „jó” tanulók oklevelet kaphatnak.
-
A „példamutató magatartásáért és kitartó
szorgalmáért” oklevelet és/vagy jutalomkönyvet kaphat a tanuló a tantestület
határozata alapján.
-
Kiemelkedő sporttevékenységért és közösségi
munkáért a tanuló tárgyjutalomban részesülhet.
-
Az előző félévi eredményéhez képest két vagy
több tárgyból javított tanuló tárgyjutalmat kaphat.
Az iskolai büntetések
kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség
súlyosságától függően el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt
a szülő tudomására kell hozni.
Legvégső esetben az
igazgató az osztályfőnök javaslata alapján a szülőknek javasolhatja gyermekük
más iskolába való átíratását, ha a tanuló iskolánk rendjének elfogadására
írásbeli figyelmeztetés ellenére sem törekszik, magatartása veszélyezteti más
tanulók testi és lelki egészségét, az osztályközösség rendjét, az oktató/nevelő
munka minőségét.
Azt a tanulót, aki:
-
a tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem
teljesíti,
-
a házirend előírásait megszegi,
-
árt az iskola hírnevének büntetésben lehet
részesíteni.
Fegyelmi vétségek:
-
Az iskola területének tanítási időben engedély
nélküli elhagyása.
-
A tanórán étel/ital fogyasztása.
-
A tanuláshoz nem szükséges eszközök tanórára
hozása, használata.
-
Tiszteletlen viselkedés társaival, nevelőivel,
felnőttekkel.
-
A trágár beszéd.
Súlyos fegyelmi vétségek:
-
Tanórai munka szándékos, ismétlődő zavarása.
-
Lelki és testi terror, agresszió, verekedés.
-
A lopás.
-
Jelentős kárt okozó szándékos rongálás.
-
Az iskolában vagy iskolai rendezvény alkalmával
bármi csekély mértékű szeszesital, kábítószer fogyasztása, dohányzás.
-
Ellenőrző hamisítása, átírása.
-
Igazolatlan hiányzás.
-
Társadalom, vagy csoportellenes cselekedet (pl.
bombariadó).
Büntetési fokozatok:
-
Szaktanári figyelmeztetés: a házirend
megszegése, fegyelmi vétség esetén.
-
Osztályfőnöki figyelmeztetés: a házirend
megszegése, fegyelmi vétség esetén, 3 szaktanári figyelmeztetés után.
-
Osztályfőnöki intő: ismétlődő házirend
megszegése, fegyelmi vétség esetén.
-
Osztályfőnöki rovó: ismétlődő házirend
megszegése, fegyelmi vétség, súlyos fegyelmi vétség esetén.
-
Igazgatói figyelmeztetés: a súlyos
fegyelmi vétség esetén.
-
Igazgatói intő: az ismétlődő súlyos
fegyelmi vétség esetén.
-
Igazgatói rovó: sorozatosan, visszatérően
súlyos fegyelmi vétség esetén.
Ha a tanuló a
kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli
határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása
és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e
jogot a szülő gyakorolja.
-
A fegyelmi büntetés lehet
A fegyelmi
büntetéseket (személyiségi jogok megsértése nélkül) az igazgató nevelő
célzattal ismerteti a tanulóifjúsággal alkalmanként a nagyszünetben.
(Az 1993. évi LXXIX.törvény
a közoktatásról 2003. szeptember 1-jén hatályba lépett rendelkezése alapján az
iskola Pedagógiai Programja határozza meg a magasabb évfolyamra lépés
feltételeit, a beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és
formáit, a tanulói teljesítmény minősítésének formáját.)
Szövegesen értékelünk
az 1. osztályban félévkor és tanév végén, a második osztályban félévkor.
Alapelveink
-
a diák aktív részese legyen az értékelési
folyamatnak,
-
személyre szóló legyen,
-
fejlesztő, ösztönző jellegű legyen,
-
rendszeres és folyamatos legyen,
-
az iskola követelményrendszerére épüljön,
-
a viszonyítás alapja a tanuló korábbi szintje,
-
legyen több szempontú.
a tanuló
magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi teljesítményéről a tanítási órákon és
más iskolai foglalkozásokon.
Megfogalmazódhat:
-
a tanító részéről,
-
a tanulótársak részéről,
-
önértékelés formájában.
-
a tanulói produktumokra írt rövid, lényegre
utaló észrevételek megfogalmazásával,
-
témazáró felmérések megoldásának értékelése %-os
teljesítménysávok megadásával és ezek minősítő jelzésével,
-
a tanulási folyamatban szükség szerint aktuális
észrevételek bejegyzése a tanuló fejlődésével, előmenetelével kapcsolatban,
-
félévkor és a tanév végén szöveges értékelés a
tanuló magatartásáról, szorgalmáról és a tanulási eredményeiről.
Az írásbeli szöveges értékelés formái:
-
diagnosztikus (helyzet feltáró): év eleji
felmérés a differenciáláshoz,
-
formatív (fejlesztő): röpdolgozat, témazáró
felmérések,
-
szummatív (ösztönző, minősítő): félévkor, év
végén
-
A negyedik osztály végén a tanulók
tudásszintjének mérése:
-
matematika,
-
magyar (szövegértés, hangos olvasás,
írás-tollbamondás)
-
környezetismeret tantárgyakból történik.
Az alsó tagozat
lezárásaként a tanulók tudásszintjét, a tanultak alkalmazásának szintjét mérjük
az osztályfőnök, (a szaktanár) és a felsős szaktanár közreműködésével.
Magatartás:
-
- a Házirend betartása
-
- magatartási norma és szabályismeret,
-
- szabálykövetés tanórákon, foglalkozásokon,
óraközi szünetekben, szabadidőben,
-
- viszonya a társakhoz, felnőttekhez,
-
- beszédstílusa, hangneme.
Szorgalom:
-
- motiváltság és részvétel a tanulási, tanórán
kívüli és egyéb tevékenységekben,
-
- feladattudat fejlettsége, türelem,
-
- kitartás a feladatvégzésben,
-
- megbízhatóság és a teljesítés igénye,
-
- felszerelés.
Tantárgyi értékelés
-
- a helyi tanterv követelményeinek való
megfelelés,
-
- a fejlődés illetve fejlettség az alapvető
készségekben, képességekben.
A mérések formái
-
a tanmenetben meghatározott felmérők,
dolgozatok,
-
szóbeli feleletek,
-
rövid, egyénre szabott írásbeli felelet,
-
önálló kutatómunka,
-
gyűjtőmunka,
-
alkotó munka eredményei,
-
művészeti produktumok,
-
versenyek, vetélkedők eredményei.
A minősítés
-
Kiválóan teljesített
-
Jól megfelelt
-
Megfelelően teljesített (Felzárkóztatásra
szorul)
A 4 kategória
valamelyikét fél évkor a tájékoztató füzetbe, év végén a bizonyítványba
bejegyezzük tantárgyanként. Ezen felül fél évkor és év végén szöveges
értékelést is kapnak tanítványaink.
A magatartás
minősítése: példás, jó, változó, rossz
A szorgalom
minősítése: példás, jó, változó, hanyag
Dossziéba gyűjtjük:
-
az írásbeli dolgozatokat,
-
a szülők, gyermekek által kitöltött kérdőíveket,
-
egyéb, a tanulókról készült feljegyzéseket,
orvosi, pszichológusi, nevelési tanácsadói véleményeket.
A tanulók fizikai állapotának
mérését a testnevelés és sport tantárgyat tanító nevelők végzik 5 – 8.
osztályig el a testnevelés és sport órákon, tanévenként egy alkalommal. (A
felmérés a „Netfit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a
tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére.
A mérés eredménye alapján a nevelők
a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az
évente kapott eredményeket összehasonlítják, és a szülők tudomására hozzák.
Az egészséget befolyásoló tényezők:
-
Orvosi ellátás 10%
-
Életmód 40%
-
Környezet 25%
-
Genetika 25%
Az egészségfejlesztés lényege:
minden nem terápiás egészségjavító tevékenység.
Az iskola egészségnevelési
tevékenységének kiemelt feladatai:
-
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok
gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek
egészségük megőrzése és védelme érdekében;
-
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük
az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az
egészségbarát viselkedésformákat;
-
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a
tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség
megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel:
Az egészségnevelés az iskola minden
pedagógusának, ill. minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.
Az iskolai egészségnevelést
elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
-
a mindennapi testedzés lehetőségének
biztosítása: testnevelés és sport órák; játékos egészségfejlesztő testmozgás az
iskolai sportkör foglalkozásai, tömegsport foglalkozások, gyógytestnevelés
foglalkozások;
-
alsó tagozaton a környezetismeret, magyar, testnevelés
és sport, technika és életvitel, osztályfőnöki tantárgyak, valamint
ötödik-nyolcadik évfolyamon a természetismeret, a biológia és az osztályfőnöki
órák tanóráin feldolgozott ismeretek;
-
az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli
foglalkozások: évenként egészségnevelési hét, minden évben egy alkalommal
tanácsadó óra az 1-8. évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó
tudnivalókkal kapcsolatosan;
-
az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos,
védőnő) segítségének igénybe vétele:
Gyógytestnevelés
és sport:
Iskolaorvos és ortopéd szakorvos szűrése
alapján kiválogatott tanulók részére gyógytestnevelést tartanak a szakképzett
gyógytestnevelők. Ezek a tanulók a hét további testnevelés és sport óráin az
osztállyal együtt dolgoznak.
Elsősegélynyújtás:
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek
elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés
és sport óra, környezetismeret 3-4. osztály) és délutáni csoportfoglalkozásokon
valósul meg.
Az iskolai elsősegélynyújtás
oktatásának legfőbb célja, hogy tanulóink ismerjék meg az elsősegélynyújtás
felelősségteljes feladatát. A legegyszerűbb esetekben tudjanak segítséget
nyújtani társaiknak, tudják, hogy mely esetben tehetnek ők valamit, s mely
esetben kell azonnal mentőt hívni, orvosi segítséget igénybe venni.
Baleset esetén az elsősegélynyújtás
helyei:
-
az iskola épületében az iskolatitkár szobája,
-
a Sportcsarnokban az orvosi szoba,
-
súlyos esetben az orvosi rendelő az iskolával
szemben a Mosonszolnok Fő u. 44. sz. alatt
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek
elsajátításának formái:
-
Alsó tagozaton a környezetismeret és
osztályfőnöki órák keretében, ötödik-hatodik osztályokban a természetismeret
tantárgyba integrált egészségtan keretében, hetedik-nyolcadik osztályokban
biológia és egészségtan órákon esik szó – a korosztálynak megfelelően –
elsősegélynyújtásról.
-
Minden évben ősszel az „Egészségnevelési hét”
keretében a felső tagozatosoknak a védőnő tart előadást. Előadásának szintén
része az elsősegélynyújtás szerepe, feladata.
-
Iskolánk, ha mód van rá, csapattal képviselteti
magát a körzeti polgári védelmi vetélkedőn. A felkészítést a helyi Tűzoltó
Egyesület szakembere az iskolával együttműködve végzi.
-
A Vöröskereszt szakembere esetenként ismertetőt
tart diákjainknak.
Tudatosítani a tanulókban, hogy:
„CSAK EGYETLEN FÖLDÜNK VAN” s ezért
kiemelkedően fontos közvetlen, (és tágabb) környezetünk védelme!
Földünk globális problémáinak
megoldása a tudományok segítségével lehetséges, és minden ember közös feladata.
Az elsajátítandó tudás nem elsősorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy
megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környező világ jelenségeit.
Pedagógiai feladatok:
-
ismeretek átadása,
-
szemléletformálás,
-
a morális, az erkölcsi és az érzelmi kötelékek
kialakítása a természettel.
A
környezeti nevelés célja:
A tanulókat megismertetni, a
környezetvédelem, és a természetvédelem - napjaink elméletét-gyakorlatát
tükröző – felfogásával, egyes szakterületeivel, ok-okozati összefüggéseivel.
A környezeti nevelésben hatványozott
mértékben jelentkezik az intenzívebb pszichikus élményeket nyújtó
tanítási-tanulási szituációk megszervezése, hiszen e téren viszonylag nagyobb
jelentősége van az affektív zónát érintő fejlesztésnek.
Megkülönböztetett hangsúlyt kell
fektetni a környezeti jelenségek iránti érzelmi viszonyulásokra attitűdök
fejlesztésére, a környezeti károsodások és a természetrombolások megelőzésére
vonatkozó meggyőződések kialakítására.
A gyermekeknek fontos a példamutatás
mind a családban, mind az óvodában, vagy az iskolában.
Az egyszerű adat- vagy tényszerű
ismeretek (bármely területről is származnak azok) csak akkor járulnak hozzá a
magatartás és az aktivitás megfelelő vezérléséhez, ha fokozott intenzitású élményekkel,
mint sajátos emocionális jellegű és megélésszerű pszichikus állapotokkal
társulnak.
Az iskola környezeti nevelési
tevékenységének kiemelt feladatai:
-
a tanulókban a környezettudatos magatartás, a
környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az
épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;
-
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük
azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a
természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;
-
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a
tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet
megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:
A környezeti nevelés az iskola
minden pedagógusának, ill. minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás
feladata.
Az iskolai környezeti nevelést
elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
-
A magyar, matematika, környezetismeret, rajz és
vizuális kultúra, technika és életvitel, közösségi tantárgyak, valamint az
ötödik-nyolcadik évfolyamon az természetismeret, biológia, kémia, fizika, földrajz
és vizuális kultúra és osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;
-
A környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli
foglalkozások: minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a
környékre a környezeti értékek felfedezésére; minden évben a „Föld napja”
alkalmából történő megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos
vetélkedővel, részvétel a faluszépítő mozgalomban. Évente papírgyűjtés
rendezése az iskolában, esetenként vasgyűjtés is.
-
A diorámánk nyújtotta lehetőségek kihasználása.
(Vetélkedők, tanórák, tanórán kívüli tevékenységek alkalmával.)
-
Úszásoktatás a
fenntartó szervezésében
-
Erdei kirándulás -3. oszt. –ősszel (környezet
óra)
-
Múzeumi óra -5 -8. oszt. (történelemóra,
osztályfőnöki óra)
-
FUTURA Interaktív Természettudományi
Élményközpont látogatás 7-8. oszt. (természettudományos tantárgyak)
-
Körzeti alsós meseismereti verseny/felsős
nyelvhelyességi verseny évenkénti váltással
-
Ovi-suli rendezvények
-
Költészet napi kompetencia verseny
-
Túra kétévente
-
Egészségnevelési hét
-
Föld napi vetélkedő
-
Körzeti vers- és prózamondó verseny, alsó
tagozatban évenkénti váltással
-
Ezen rendezvényeink igényelnek bizonyos anyagi
fedezetet, melyet csak úgy tudunk megvalósítani, ha a fenntartó biztosítja
ennek ráeső anyagi fedezetét.
A Pedagógiai
Program érvényességi ideje:
A Pedagógiai Program 2013.
szeptember 1. napjától szervezi a nevelő és oktató munkát.
A Pedagógiai
Program értékelése, felülvizsgálata
A Pedagógiai Programban
megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan
vizsgálja.
A nevelők a szaktanárok minden tanév
végén értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és
követelmények megvalósulását.
A 2021/22-es tanév végén a
nevelőtestületnek el kell végeznie a Pedagógiai Program teljes – minden
fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését.
Pedagógiai
Program módosítása
A Pedagógiai Program módosítására
javaslatot tehet:
-
az iskola igazgatója
-
a nevelőtestület bármely tagja
-
a nevelők szakmai munkaközösségei
-
a Szülői Munkaközösség
-
az iskola fenntartója.
A tanulók a Pedagógiai Program
módosítását a Diákönkormányzati képviselőkön keresztül javasolhatják.
A Pedagógiai Program módosítását a
nevelőtestület fogadja el, az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé.
A módosított Pedagógiai Programot a
jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.
A Pedagógiai
Program nyilvánosságra hozatala
Az iskola Pedagógiai Programja
nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A Pedagógiai Program egy-egy
példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg.
-
az iskola fenntartójánál
-
az iskola irattárában,
-
az iskola könyvtárában
-
az iskola nevelői szobájában
-
az iskola igazgatójánál
-
az iskola igazgatóhelyettesénél
-
az nevelői munkaközösségek vezetőinél
-
az iskola honlapján
-
A Pedagógiai Programot a
nevelőtestület fogadja el, az igazgató hagyja jóvá. Az alsó tagozatos munkaközösség,
a felső tagozatos munkaközösség és a Szülői Munkaközösség véleményezi. A
munkaközösségek és a Szülői Munkaközösség a véleményéről alább nyilatkozik.
Nyilatkozat
A Mosonszolnoki Általános Iskola alsó tagozatos
munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal
tanúsítom, hogy a Pedagógiai
Program elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az alsó
tagozatos munkaközösség a Pedagógiai Program módosítását 2017. június 21-én
megtartott ülésén megtárgyalta, a Pedagógiai Program módosítási javaslatát
elfogadta.
Mosonszolnok,
2017. június 21.
.....................................
alsó
tagozatos munkaközösség-vezető
Nyilatkozat
A Mosonszolnoki Általános Iskola felső tagozatos munkaközösségének
képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai
Program elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A felső
tagozatos munkaközösség a Pedagógiai Program módosítását 2017. június 21-én
megtartott ülésén megtárgyalta, a Pedagógiai Program módosítási javaslatát
elfogadta.
Mosonszolnok, 2017. június 21.
.....................................
felső
tagozatos munkaközösség-vezető
Nyilatkozat
A Mosonszolnoki Általános Iskola Szülő Munkaközösségének képviseletében
és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai
Program elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Szülő Munkaközösség a Pedagógiai Program
módosítását 2017. június 28-án megtartott ülésén megtárgyalta, a Pedagógiai
Program módosítási javaslatát elfogadta.
Mosonszolnok, 2017. június 28.
az
iskolai Szülői Munkaközösség vezetője
Nyilatkozat
A Mosonszolnoki Általános Iskola Intézményi Tanácsának képviseletében és
felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai
Program elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az Intézményi Tanács a Pedagógiai Program
módosítását 2017. június 28-án megtartott ülésén megtárgyalta, a Pedagógiai
Program módosítási javaslatát elfogadta.
Mosonszolnok, 2017. június 28.
.....................................
az
Intézményi Tanács vezetője
A Pedagógiai
Programot a nevelőtestület 2017. június 28. tartott ülésén a 2017/210-2. ÁINT.
határozattal elfogadta.
Kelt: Mosonszolnok, 2017. június 28.
.....................................
Czang Györgyné
Igazgató