Pedagógiai Program

2017.

                                          Általános Iskola Mosonszolnok

                                                      9245 Fő u. 48.

Tartalomjegyzék

I.           Az iskola nevelési programja

Az intézmény mottója_ 3

Az intézmény hivatalos bemutatkozása_ 3

1           Bevezetés_ 4

2           A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 8

3           A pedagógusok helyi, intézményi feladatai, az osztályfőnökök feladatai 23

4           A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység_ 25

5           Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje_ 31

6           kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 31

7           Írásbeli tájékoztató_ 33

8           Egyéb partnereink: 33

9           Tanulmányok alatti vizsga szabályzata_ 34

10        Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 37

11        A felvételi eljárás különleges szabályai 37

12        Helyi tanterv_ 37

13        A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 44

14        A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása_ 44

15        Mindennapos testnevelés és sport 46

16        A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 47

17        A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei 48

18        A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések_ 48

19        Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 50

20        A magasabb évfolyamba lépés feltételei 53

21        Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása_ 54

22        Napközi 55

23        A magatartás és szorgalom értékelésének elvei, a tanulók jutalmazása, fegyelmezése_ 56

24        Szöveges értékelés az alsó tagozatban, az alsó tagozat lezárása_ 62

25        A tanulók fizikai állapotának mérése_ 64

26        Iskolai egészségnevelési program_ 64

27        Iskolai környezeti nevelési elvei 67

28        Egyéb rendezvényeink: 68

29        A Pedagógiai Program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések_ 69

30        A Pedagógiai Program módosításainak elfogadása és jóváhagyása_ 71

 

 


Az intézmény mottója

„Ha egy fiatal lelkébe nemes műveltséget hintünk el, úgy ez az egész életen keresztül virágzik, és sem eső, sem szárazság nem pusztíthatja el.”

(Antiphon)

Az intézmény hivatalos bemutatkozása

Az iskola hivatalos elnevezése:

Mosonszolnoki Általános Iskola

OM azonosítója:

030659

KLIK azonosítója:

076002

Az iskola székhelye:

9245 Mosonszolnok, Fő u. 48.

Az iskola telefonszáma:

96/705567

Az iskola villámlevélcíme:

mosonszolnok.iskola@gmail.com

Alapító szerv neve:

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Alapítói jogkör gyakorlója:

emberi erőforrások minisztere

Alapító székhelye:

1054 Budapest, Akadémia utca 3.

Az iskola fenntartója:

Győri Tankerületi Központ

Fenntartó székhelye:

Győr Liszt F. u. 17.

Az iskola köznevelési és egyéb alapfeladata

1. általános iskolai nevelés-oktatás

 

1.1 nappali rendszerű iskolai oktatás

 

1.2 alsó tagozat, felső tagozat

 

1.3 1-8. évfolyamok

 

1.4 sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi

fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők)

Az iskola működtetője:

Mosonszolnok Község Önkormányzata

9245 Mosonszolnok, Fő utca 44.

Az iskola vezetője, a Pedagógiai Program benyújtója:

Czang Györgyné

Az iskola alapító okiratának, működési engedélyének száma, kelte, az engedély kiállítója:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Az iskola beiskolázási körzete

Mosonszolnok és Újrónafő község közigazgatási területe

1       Bevezetés

Mosonszolnok község Győr-Moson-Sopron megyében Mosonmagyaróvár város vonzáskörzetében, attól 10 km-nyire található. Lakosainak száma 1770 fő.

A község keletkezése a 12. századra tehető, amikor lakói letelepedett németek voltak, s a Hanság mocsárvilágának szélén, szétszórtan felépült halászkunyhókban éltek. Ez a lakosság - magát mindig magyarnak vallva - élt itt az 1946-os kitelepítésig. Ezt követően az ország különböző tájairól, valamint a Felvidékről származó magyar nyelvű lakosság vette birtokba a falut. A község nevének eredete sem egyértelmű. Egy 1399-ből eredő oklevélben a Zolnok, egy 1450-ből származó említésben a Zanig elnevezéssel találkozhatunk. A Mosonszolnok 1908 óta használatos.

Az iskoláról szóló első írásos említés 1659-ből származik, bár az első név szerint is ismert tanító nevével az 1570-es években találkozhatunk. Az iskola elnevezése az államosításig Római Katolikus Elemi Népiskola, az államosítás után Állami Általános Iskola. Jelenleg Általános Iskola.

Mivel intézményünk a község egyetlen általános iskolája, összetett feladatot kell ellátnia. Iskolánkat ezért a sokszínűség jellemzi úgy nevelési, mint oktatási téren. Erre kötelez bennünket több évszázados múltunk is. Kiemelt figyelmet fordítunk lakóhelyünk és a nemzet történetének, hagyományainak megismerésére.

A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása, a sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása. A falunkban élő családok szociális és anyagi helyzete többé-kevésbé eltér egymástól, ezért a nevelő-oktató munkát próbáljuk ehhez igazítani: tanórán és tanórán kívül igyekszünk a hátránnyal induló tanulókat felzárkóztatni, ill. kiemelt feladatnak tekintjük a tehetséges gyermekek fejlesztését.

A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni.

1.1      Tanulólétszám

Az elmúlt 14 tanévben az iskola tanulólétszáma az alábbiak szerint alakult:

Tanév

1999/2000

2000/2001

2001/2002

2002/2003

2003/2004

Tanulólétszám

158 fő

171 fő

161 fő

164 fő

164 fő

 

 

 

 

 

 

Tanév

2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

2008/2009

Tanulólétszám

158 fő

136 fő

133 fő

130 fő

138 fő

 

 

 

 

 

 

Tanév

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

Tanulólétszám

143 fő

147 fő

148 fő

155 fő

162fő

 

 

 

 

 

 

Tanév

2014/2015

2015/2016

2016/2017

 

 

Tanulólétszám

172 fő

182

189

 

 

Az iskola 8 évfolyammal működik. A születési adatokból kiindulva a jövőben is évente egy belépő osztállyal számolunk.

1.2      Szolgáltatásaink

Az 2001-ben elfogadott és jóváhagyott Pedagógiai Programunk az alapkészségek kialakítását és fejlesztését, valamint az egészséges életmódra nevelést tűzte ki célul. Ezt az arculatot őrizzük tovább is. Ennek megfelelően alakította ki az iskola nevelési-oktatási rendszerét.

A tanterv által meghatározott tanórai foglalkozásokon kívül tanórán kívüli foglalkozásokat, szabadidős programokat szervezünk a tanulók számára.

Az alsó és felső tagozaton működő napközis csoportok jelentős szülői-tanulói igényt elégítenek ki. A napközis foglalkozások megszervezése, a csoportok indítása révén az intézmény biztosítja a szülők munkahelyi elfoglaltsága idejére a gyermekek felügyeletét, a tanulók napi háromszori étkezését, és gondoskodik arról, hogy a másnapi felkészüléshez igényelt tanítói, tanári segítséget a tanulók megkaphassák.

Logopédiai szolgáltatással javítjuk a beszédindítást, beszédhibákat, nyelvi-kommunikációs zavarokat.

1999 őszén beindítottuk a nyelv- és beszédfejlesztő foglalkozásokat az 1. és 2. osztályokban, melyet a következő tanévben kiterjesztettünk a 3-4. évfolyamra is. A szolgáltatást felsős tanulóink számára csak korlátozott mértékben tudjuk biztosítani.

Működik Diákönkormányzatunk (DÖK), amely egy aktív, az iskola működésében számottevő szerepet vállaló szervezetté vált, ahol tanulóink tanulják a közéletiséget, a szereplést.

Az iskolai könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez, nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosítja.

A gyengén haladók számára korrepetálásokat szervezünk, más iskolából átvett tanulókat felzárkóztatjuk, hosszabb ideig tartó betegség után a tanulók hiányosságainak pótlásához segítséget nyújtunk.

Fontosnak érezzük, hogy tanítványaink szellemi gyarapodása mellett elősegítsük egészséges testi fejlődésüket, fejlesszük fizikai képességüket. Ezért a testnevelés és sport órák mellett működtetjük a sportkört, melynek keretében tanulóink tömegsport foglalkozásokon, futball és egyéb sportszakkörön, vehetnek részt. Lehetőséget adunk sportversenyeken történő megmérettetésre is.

Heti rendszerességgel gyógytestnevelés és sport foglalkozást tartunk, mert sajnos egyre több tanulónál fedezhető fel hanyagtartás, lúdtalp és egyéb probléma.

Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekeinknek biztosítjuk a törvényi keretek közt szabályozott foglalkozásokat. Differenciálással, egyéb megsegítéssel, méltányos elbírálással igyekszünk biztosítani fejlődésükhöz a megfelelő kereteket.

Nevelési céljainkat erősítik kialakult hagyományaink: ünnepélyek, megemlékezések, közösségi rendezvények, megmozdulások.

1.3      Személyi feltételek

Az iskola valamennyi pedagógusa rendelkezik felsőfokú végzettséggel és pedagógus szakképesítéssel. A szakos ellátottság teljes. Az alsó tagozaton minden pedagógus rendelkezik tanító szakképzettséggel. Felső tagozaton szakképzett pedagógus tanít minden tantárgyat. Áttanítással oldjuk mega felső tagozaton a hiányzó szakok oktatását. (technika, fizika)

Iskolánkban két munkaközösség működik, egy „alsós” és egy „felsős” munkaközösség.

1.4      Tárgyi feltételek

Az 1999-ben történt iskolabővítéssel jelentősen javultak munkafeltételeink. Sajnos folyóvizet nem vezettek be az új tantermekbe. Az épületben kilenc tanterem áll rendelkezésünkre (ebből egy a tetőtérben, mely csak kiscsoportos foglalkoztatásra alkalmas). Az osztályoknak saját tanterme van. Számítástechnika és életvitel szaktanterem, könyvtár, kémia szertár, biológia-fizika szertár és egy alagsori technika és életvitel terem segíti munkánkat.

2004. június 1-jén elkészült a Sportcsarnok, ahol a testnevelés és sport órákat tartjuk, és megoldottá vált az öltözködési és tisztálkodási lehetőség, valamint sportszerek tárolása is. A szabad levegőn történő mozgás színteréül szolgál az udvari bitumenes kézilabdapálya, valamint a község futballpályája.

Az alagsori termet a technika és életvitelórák-, esetenként közösségi rendezvények-, kézműves foglalkozások tartására használjuk. A logopédiai foglakozásokat, az SNI-s gyerekek fejlesztését, a nyelv- és beszédfejlesztő foglalkozásokat az iskola fejlesztő szobájában, erre a célra speciálisan kialakított helyiségekben tartjuk.

2008 óta szakképzett pedagógusunk gyógytestnevelés foglalkozásokat tart a Sportcsarnokcsarnokban, melyre sajnos egyre több gyermeknek szüksége van.

Tantermeink burkolata jó minőségű. A lépcsőház és az új épületrészben lévő folyosó gránitlapokkal fedett. A bútorzatot teljes egészében sikerült kicserélni, így a tantermekben, a számítástechnika és életvitel teremben, valamint a pincében is új iskolabútorokat használnak a tanulók. A vizesblokk minősége megfelelő, folyamatos karbantartása szükséges. Az épület fűtési rendszere korszerű, gázzal üzemelő központi fűtés. Az épület udvara rendezett, a Szülői Munkaközösség által vásárolt játszóvár és mászóka segíti a szabadidő kulturált eltöltését. Az alsósoknak homokozó is rendelkezésükre áll a játékhoz, pihenéshez. A kisbuszok számára betonozott területet alakítottak ki.

Audiovizuális és szemléltető eszközökkel, tanulmányi segédletekkel való felszereltségünk, ellátottságunk összességében megfelelő, bár a technika és életviteli eszközök az évek során elhasználódnak, korszerűtlenekké válnak, folyamatos cseréjük célszerű. Iskolánkban a számítástechnika terem 18 számítógéppel felszerelt, internet hozzáféréssel rendelkezik. 6 tanteremben interaktív tábla van.

1.5      Az iskola kapcsolatai

Nevelő-oktató munkánk eredményességének egyik fontos feltétele a szülőkkel való szoros kapcsolat és együttműködés. Ennek szervezeti keretét a Szülői Munkaközösség jelenti, amelynek működése megteremti a szülők számára az iskola életébe történő szervezett bekapcsolódás lehetőségét. A Szülői Munkaközösség választmányának tagjai a szülők képviseletében tevékenyen közreműködnek az iskolai rendezvények előkészítésében és lebonyolításában.

Az Szülői Munkaközösséget és a 7. osztályosok szülőit is tájékoztatjuk az országos mérések eredményeiről, az ezzel kapcsolatos terveinkről, feladatokról.

Minden tanévben 2 alkalommal nevelési értekezletet tartunk, ősszel és tavasszal. Tanév elején, félévkor és év végén tantestületi értekezlet keretében beszéljük meg a legfontosabb feladatokat, eredményeket. Ezért a tanév rendjében biztosított, szabadon felhasználható 5 tanítás nélküli munkanap programjának tervezésénél különös figyelmet fordítunk arra, hogy a pedagógusok megfelelő szakmai segítséget kapjanak a tanulókkal kapcsolatos feladataik teljesítéséhez (belső továbbképzések, munkaértekezletek, jó gyakorlatok megtekintése).

2       A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

2.1      Pedagógiai tevékenységünk alapelvei

A Mosonszolnoki Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

Ennek keretében:

-       a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

-       a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

-       a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

-       diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,

-       minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,

-       az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

-       tanuló és tanuló,

-       tanuló és nevelő,

-       szülő és nevelő,

-       nevelő és nevelő között.

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

Ennek érdekében:

-       a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,

-       iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,

-       az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,

-       fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,

-       szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,

-       tanulóink felkészítésénél folyamatosan figyelemmel kísérjük az Országos Kompetenciamérés és a helyi mérések eredményeit,

-       törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

-       segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat,

-       törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

-       szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

-       az alapkészségek fejlesztése nemcsak a magyar - és matematikaórák feladata, hanem törekszünk arra, hogy minél több órán és minél többféle módon fejlesszük azt.

Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:

-       rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

-       igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint falunk érdeklődő polgárai,

-       a szülőket tájékoztatjuk az országos mérések időpontjáról, mikéntjéről, azok eredményeiről, arról, hogy mit teszünk az eredmények javítása érdekében,

-       az iskola eredményeiről, az iskolánkban folyó életről tájékoztatjuk a szülőket, a falu lakosságát a mosonszolnoki Hírmondóban, iskolánk honlapján és a falu TV-ben,

-       ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a környékbeli iskolákkal és közművelődési intézményekkel,

-       nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – az eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a falu rendezvényein, ill. a tanulók számára szervezett megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

-       humánus,

-       erkölcsös,

-       fegyelmezett,

-       művelt,

-       kötelességtudó,

-       érdeklődő, nyitott,

-       kreatív, alkotó,

-       becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

-       képes a problémák érzékelésére, megoldására,

-       gyakorlatias,

-       képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

-       jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),

-       van elképzelése a jövőjét illetően,

-       becsüli a tudást,

-       öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

-       ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

-       képes tudását tovább fejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni,

-       tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,

-       képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,

-       a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

-       ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

-       nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

-       a természet, a környezet értékeit,

-       más népek értékeit, hagyományait,

-       az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

-       a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,

-       ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

-       ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,

-       ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,

-       viselkedése udvarias,

-       beszéde kulturált,

-       társaival együttműködik,

-       szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,

-       képes szeretetet adni és kapni,

-       szereti hazáját,

-       megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

-       szellemileg és testileg egészséges, edzett,

-       egészségesen él,

-       szeret sportolni, mozogni,

-       megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében.

Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

-       Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

-       Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

2.2      Egységesség és differenciáltság

Az eltérő szükségletekből és feltételekből eredő differenciálásra, ugyanakkor a folyamatok egyeztetésére, egybehangolására, integrálására (egységes nevelési célrendszer, közös követelmények) törekszünk.

A differenciálás célja nem kizárólag a közös műveltségi alapokhoz való eljuttatás, hanem az egyéni érdeklődés felkeltése és kielégítése, az egyéni képességek feltárása és kibontakoztatása. A pedagógiai folyamat optimalizálása - egyik oldalon a lassan fejlődő vagy hátrányos helyzetű tanulókkal való speciális foglalkozás, másik oldalon a tehetségek gondozása - stratégiánk legfontosabb alapelve.

2.3      Gyerekközpontúság és életközelség

Iskolánk a gyerekeket nem csupán, mint jövendő felnőtteket kezeli, hanem úgy is, mint jelenlegi gyermekeket, akiknek nem csak a jövőben, hanem a jelenben is sajátos belső és külső igényeik és ennek megfelelően érdekeik és jogaik vannak.

A sajátos érdekek és jogok érvényesítése az iskolai élet valamennyi területén megnyilvánul. A fiataloknak joguk van arra, hogy az iskolában korszerű műveltségi alapokra tegyenek szert, kihasználhassák a társadalom biztosította eszközökben rejlő lehetőségeket, joguk van az önálló gondolkodásra, véleményük kifejtésére, az iskola időt és megfelelő körülményeket nyújt a sajátos érdeklődés és tehetség kibontakoztatására, a kulturált szabadidős foglalkozásokra, a pihenésre, a sportra. A fiataloknak jogot adunk arra is, hogy az iskolai élet irányításában részt vegyenek, saját érdekeiket önmaguk (is) képviselhessék demokratikus önkormányzati keretek között.

A fiatalok elsődleges érdeke az iskola életközelsége. Az iskola tevékenységi formáit és értékrendszerét a gyakorlati tevékenységi területeihez és pozitív, de reális, ellentmondásokkal is terhes normáihoz közelítjük.

2.4      Iskolai oktatásunk célja:

-       Készítse fel a tanulót érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra.

-       Olyan alkalmazható tudást nyújtsunk a gyerekeknek, melyet tovább tudnak építeni, s ezzel felkészítjük őket az egy életen át tartó tanulásra.

-       Fejlessze a gyermek személyiségét, magatartását, akarati-erkölcsi jellemvonásait.

-       Segítse elő a szocializáció folyamatát.

-       Alakítsa ki a gyermekben az egészséges életmód iránti igényt. Készítsen fel a kulturált szabadidős tevékenységre.

-       Alapozza meg a gyermek lakóhelyi és nemzeti identitástudatát.

2.5      Az iskolában folyó nevelő és oktató munka feladatai

A tanulók rendszeres nevelése, oktatása folyamán célunk az általános emberi és a nemzeti értékekkel történő megismertetése, elfogadtatása és átadása.

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon meggyőződésükké és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

-       Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

-       Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).

-       Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, a szépség, jóság befogadására és létrehozására.

-       Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

-       A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

-       Kulturált magatartás, beszéd és egyéb közlésmód a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

-       A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

-       A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

-       A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

-       Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

-       Elősegítjük, hogy tanulóink a hasznosítható tudás megszerzéséhez illeszkedő kötelező és szabadon választott foglalkozásokon vehessenek részt, további egyéni, eseti felkészítést kaphassanak.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

Iskolánkban hagyományai vannak a kompetencia alapú oktatásnak, melynek céljai:

-       a sikeres munkaerő piaci alkalmazkodás elősegítése,

-       az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése ,

-        kompetencia alapú oktatás elterjesztése,

-       a kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása,

-       a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése,

-       a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése,

-       az esélyegyenlőség érvényesítése,

-       újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése,

-       szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása,

-       digitális írástudás elterjesztése, fejlesztése.

2.6      Az iskolában folyó nevelő-oktató munka, eszköz- és eljárásrendszere

-       Igazodik a tanulók

-       életkori sajátosságaihoz,

-       értelmi fejlettségéhez,

-       képességeihez.

-       Igazodik a nevelők személyiségéhez.

-       Igazodik a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

 

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását célzó, beidegződő módszerek

-          Követelés.

-          Gyakoroltatás.

-          Segítségadás.

-          Ellenőrzés.

-          Ösztönzés.

-          A tanulói közösség tevékenységének megszervezése.

-          Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása.

-          Hagyományok kialakítása.

-          Követelés.

-          Ellenőrzés.

-          Ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

-          Elbeszélés.

-          Tények és jelenségek bemutatása.

-          Műalkotások bemutatása.

-          A nevelő személyes példamutatása.

-          A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében.

-          A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

-          Magyarázat, beszélgetés.

-          A tanulók önálló elemző munkája

-          Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.

-          Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:

-       Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.

-       Tanulóink legyenek képesek az ismeretek alkalmazására és azok összekapcsolására is.

-       Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.

-       Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.

-       Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

-       A tankönyvek kiválasztási elveinél nagy hangsúlyt fektetünk a felzárkóztatás lehetőségére, az alapkészségek megerősítésére.

-       A csoportbontásoknál, a csoporton belüli differenciálásnál, továbbá a délutáni foglalkozások megszervezésénél, az a cél kiemelt hangsúlyt élvez, ami a felzárkóztatáshoz és fejlesztéshez optimálisan alkalmazható oktatásszervezés megválasztásában is megnyilvánul.

-       A munkaközösségi munkatervekben tervezni kell, hogy az egyes pedagógusok hogyan hangolják össze a Pedagógiai Program céljában megfogalmazott felzárkóztató, fejlesztő tevékenység adott tanévre történő lebontását, a célok eléréséhez illeszkedő módszertani formákat és segédleteket (feladatbank, hospitálás, esetmegbeszélés, jó gyakorlat átvétele, stb.).

-       A tantárgyi tantervek alapján készülő tanmenetekben a tervezésnél kapjon megfelelő hangsúlyt a kompetenciaalapú oktatás eredményességének növelése, figyelemmel az iskola eredményeinek az országos átlaghoz való viszonyára.

-       Használjuk ki a tantárgyak adta lehetőségeket a tanulók minél gyakoribb szóbeli megnyilatkozásaira. A számonkérésnél nagyobb hangsúlyt helyezünk a szóbeli számonkérésre, illetve arra, hogy az írásbeli munkákban a tantestület minden tagja javítja a nyelvhelyességi, nyelvtani hibákat.

-       Amennyiben a tanulóink a helyi tantervi követelményeket nem teljesítik, javítóvizsgát tehetnek, akkor számukra az iskola a nyári szünetben segítő felkészítő foglalkozásokat tart.

2.7      Adaptivitás az iskolában

Az adaptív tanulásszervezés a tanulók közötti különbségeket elfogadja, és a három alapvető szükségletre összpontosít. Arra, hogy minden gyerek:

-       tartozzék valahová, legyen fontos, számítsanak rá (kapcsolat);

-       legyen képes megtenni valamit, hihessen magában (kompetencia);

-       legyen önálló, tudja szabályozni cselekedeteit (autonómia).

Ez a három alapszükséglet: a kapcsolat, a kompetencia és az autonómia jelenti az adaptív oktatáshoz szükséges pedagógiai környezet alapvető alkotóelemeit. Az adaptív tanulásszervezés kulcsfigurája a tanító vagy tanár, akinek mindennapi pedagógiai tevékenysége során úgy kell megszerveznie az osztály munkáját, olyan utasításokat kell adnia és oly módon, hogy az figyelembe vegye a tanulók három alapszükségletét. Az adaptív tanulásszervezés tehát a pedagógiai differenciálás olyan eszköze, amely a tanulói különbségek figyelembevételével az emberek legalapvetőbb pszichológiai szükségleteire épít.

2.8      A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiség az egyén jellemző és megkülönböztethető gondolkodási, érzelmi és viselkedési mintázata, amely meghatározza személyes stílusát, és azt a módot, ahogy fizikai és társas környezetével kapcsolatba lép.

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

-       A tanulók erkölcsi nevelése.

-       Feladata: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

-       A tanulók értelmi nevelése.

-       Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

-       A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

-       Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

-       A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.

-       Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

-       A tanulók akarati nevelése:

-       Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

-       A tanulók nemzeti nevelése.

-       Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

-       A tanulók állampolgári nevelése.

-       Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

-       A tanulók munkára nevelése.

-       Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

-       A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.

-       Feladata: a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

-       A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

-       A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

-       Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

2.9      A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösséget a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tartja össze.

Legfontosabb célunk olyan közösséget formálni, amely a közös cél érdekében hajlandó a közös értékrend elfogadására és az iskola szervezeti keretein belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni.

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

-       A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

-       Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

-       A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

-       Feladata: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

-       Az önkormányzás képességének kialakítása.

-       Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

-       A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

-       Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

-       A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

-       Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:

-       Hagyományőrző tevékenységek.

-       Fontos feladat számunkra minden évben megrendezni a március 15-i ünnepséget az egész község részére ünnepi műsor keretében, valamint az október 23-i ünnepséget is rendezünk a falu lakosságának. Márton napot óvodásokkal, advent idején a Szülői Munkaközösséggel karöltve jótékonysági karácsonyi vásárt rendezünk. Az advent ideje alatt egyéb rendezvényeket is szervezünk: Mikulás futás, adventi naptár készítése az iskola ablakaiba. December utolsó tanítási hetében megrendezzük a falu karácsonyát, tanulóink műsorával és a képviselő-testülettel közösen köszöntjük a falu lakosságát. Május első vasárnapján az édesanyákat köszöntjük. A véradók, a nyugdíjasok köszöntésében is közreműködünk. Farsangi bált rendezünk, kiszebábot égetünk, a tél temetésére, a tavasz köszöntésére a nyugdíjasokkal együtt.

-       Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: Tanévnyitó, 1849. október 6-a (osztálykeretben), október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, gyermeknapon, a magyar nyelv napján, az összetartozás napján a 8. osztályosok ballagásakor és tanévzárón. Költészet napi rendezvényt szervezünk tanulóinknak. Hulladékgyűjtéssel is a Földünk védelmére neveljük tanulóinkat.

-       Diákönkormányzat (DÖK). A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában Diákönkormányzat működik. Az iskolai Diákönkormányzat munkáját a 3-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló testület és az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

-       Napközi otthon, tanulószoba. A köznevelési törvény előírásainak megfelelően, - amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközi otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik.

-       Diákétkeztetés. Iskolánk nem rendelkezik konyhával és ebédlővel, ezért az étkeztetést az iskola mellett lévő Napközi Otthonos Óvoda látja el. Az óvoda az iskola mellett található, s az ebédlőbe való átjárás az iskola udvaráról megoldható. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók pedig – igény esetén – tízórait, ebédet (menzát) igényelhetnek.

-       Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

-       Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére 1-2. osztályban heti 1 óra korrepetálást biztosítunk.

-       A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulókra külön figyelmet fordítunk, szoros kapcsolatot tartunk a gyermekvédelemért felelős személyekkel. A törvény által előírt plusz foglalkozásokat biztosítjuk tanulóinknak.

-       A félévkor elégtelennel záró tanulókat korrepetálással igyekszünk felzárkóztatni.

-       A tanév végén pótvizsgára utasított tanulókat is korrepetáljuk.

-       Két hétnél hosszabb hiányázás esetén egyéni felzárkóztató foglalkozást tartunk.

-       Tehetséggondozó szakköröket, versenyeket szervezünk. A 8. osztályosoknak felkészítést is tartunk a továbbtanulásra matematikából, magyarból és németből. A foglalkozások indításáról az igényeknek megfelelően minden év elején a nevelőtestület dönt.

-       Az országos mérésben gyengén szereplő tanulóknak matematikából és magyar nyelvből is felzárkóztató foglalkozást tartunk. Az OKÉV méréseken nem megfelelő teljesítményt nyújtó tanulókkal kiemelten foglalkozunk a tanulószobai foglalkozásokon is.

-       Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. A sportkör plusz lehetőséget nyújt a különböző sportágak megismerésére, és felvételire, valamint a sportversenyekre való felkészülést segíti.

-       Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja, a szakkörök lehetnek művészeti, technika és életviteli, szaktárgyi jellegűek, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a – felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

-       Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskola évente szervez. Évenkénti váltással körzeti versenyeket szervezünk, az egyik évben az alsós meseismereti, a másik évben a felsős helyesírás és nyelvhelyességi versenyt rendezzük meg. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, ill. a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a szaktanárok végzik.

-       Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek.   

-       Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, ill. művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

-       Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, közös osztály rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

-       Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti, ahol esetenként könyvtári órákat is tartunk a könyvtárhasználati ismeretek mélyítésére, bővítésére.

-       Iskola eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola eszközeit (pl. számítógép) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

 

3       A pedagógusok helyi, intézményi feladatai, az osztályfőnökök feladatai

3.1      A pedagógusok helyi, intézményi feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:

-          a tanítási órákra való felkészülés,

-          a tanulók dolgozatainak javítása,

-          a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

-          a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

-          osztályozó és pótvizsgák anyagának összeállítása, a vizsgák lebonyolítása,

-          kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

-          a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

-          tanulmányi – és sportversenyekre felkészítés, kísérés

-          kulturális programokra, rendezvényekre kísérés

-          tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

-          felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

-          iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

-          osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, Diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

-          minőségbiztosítási feladatok ellátása,

-          az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

-          szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok megtartása,

-          részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

-          részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

-          a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tízóraizásnál és ebédeléskor,

-          tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

-          iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

-          részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

-          tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

-          iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

-          szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

-          osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

3.2      Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai

-          Az iskola Pedagógiai Programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődésre.

-          Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

-          Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály Szülői Munkaközösségével, a szülőkkel.

-          Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

-          Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

-          Szülői értekezletet, fogadóórát tart.

-          Szükség esetén családlátogatást végez.

-          Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket:

-          E-Napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása, adminisztrálása.

-          Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

-          Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

-          Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

-          Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

-          Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

-          Szükség esetén órát látogat az osztályban.

-          A leendő első osztályos osztályfőnök óvodai foglalkozásokat látogat, a tanév megkezdése előtt családlátogatást végez.

Az osztályfőnököt – a munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

4       A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

4.1      Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók

Az SNI-s tanulók integrált nevelésben, oktatásban részesülnek. Az iskolában magas az egyéb ok miatt speciális fejlesztésben részesülők száma, részképesség zavar miatt kevesebb tanuló lett SNI-s.

Az iskola kiemelt figyelmet fordít az eredményes fejlesztésre.

Tanulóink egyéni bánásmódban részesülnek, messzemenően figyelembe vesszük a javaslatokat, s ezeknek megfelelően járunk el a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon is.

A szülőket külön tájékoztatjuk gyermekük iskolai, otthoni fejlesztési lehetőségeikről, kötelességeikről, jogaikról.

A sajátos nevelési igényű tanulók a törvény szerint részesülnek különleges gondozásban.

A fejlesztés alapját a szakértői bizottság szakvéleménye jelenti. A fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján történik.

A rehabilitációs foglalkozásokon azokat a készségeket, képességeket igyekszünk fejleszteni, amelyek segítik a tanulókat a tanórai, ill. az otthoni tanulásban.

A fejlesztő foglalkozások fő eleme az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás fejlesztése a beszéddel szoros összefüggésben, valamint a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia reedukáció, ill. az elsősöknél a prevenció.

A rehabilitációs foglalkozásokon törekszünk az aktív és passzív szókincs folyamatos fejlesztésére, a figyelem, emlékezet koncentrációjának és terjedelmének növelésére, a beszédészlelés, beszédértés, szövegértés fejlesztésére, a gondolatok önálló megfogalmazására, a mondatalkotás gyakorlására, a nyelvi fejlesztésre, ill. a helyesírás javítására.

Fontos eleme a fejlesztő foglalkozásoknak a lényegkiemelés gyakorlása, az ok-okozati összefüggések felismerése, a főfogalom alá sorolás, az általánosítás gyakorlása, összehasonlítások végzése, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

Az iskola valamennyi SNI-s tanuló számára biztosítja a különleges gondozást, melyhez adottak a megfelelő feltételek.

 

4.2      A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

-          szoros kapcsolat az óvodával, a gyermekjóléti szolgálattal és a Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mosonmagyaróvári Tagintézményével,

-          az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

-          a felzárkóztató órák;

-          a napközi otthon;

-          a tanulószoba;

-          a felzárkóztató foglalkozások;

-          a nevelők és tanulók, szülők személyes kapcsolatai;

-          a családlátogatások;

-          a szülők és családok nevelési gondjainak segítése.

A gyermekek nevelhetőségében jelentős eltérések mutatkoznak. A gyermek nehezített nevelhetőségéért maga a gyermek nem marasztalható el.

Célunk: olyan emberformáló tevékenység, hogy a gyermek képes legyen legalább a minimális követelmények elsajátítására, illeszkedjen be szűkebb környezete kultúrájába.

Feladatok

-          A pedagógus építsen a gyermek egyedi erősségeire, vegye figyelembe a gyermek egyedi gyengeségeit,

-          Helyezze előtérbe a fejlesztést az ismereteket sulykoló tanítással szemben,

-          A fejlesztést a gyermek legígéretesebb területeire összpontosítsa,

-          Használja ki a közösségben rejlő nevelési hatásokat.

-          Az iskola és az egyes pedagógus alakítson ki egységes és következetes ellenőrzési és értékelési rendszert.

-          Ösztönözzük a gyereket az iskola által kínált nem tanórához kötődő foglalkozásokon való részvételre.

-          A pedagógus tartson rendszeres kapcsolatot a szülővel.

-          A gyermek nevelésében közreműködő pedagógusok az osztályfőnök irányításával szükség estén elemzik a gyermek fejlődését, egységesítik a követelményeket.

Sorozatos és súlyos fegyelmezetlenség eseten kérjük a szülőt, hogy szakember (nevelési tanácsadás, pszichológus, pszichiáter) segítségét vegye igénybe. (Esetenként az iskola is meg tud szervezni csoportos terápiát kisebb csoportok számára.)

4.3      HHH, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Célja:

-          a gyermekeket megillető jogok érvényre jutásának biztosítása,

-          védő-óvó intézkedések megtétele a rászorulók érdekében,

-          a tanulók életkörülményeinek figyelemmel kísérése, lehetőségek szerinti segítése.

A gyermek nevelése elsődlegesen a család, a szülők feladata. A szülőt senki és semmi nem mentesítheti az alól a kötelezettsége alól, hogy gondoskodjék gyermekének családban történő gondozásáról, neveléséről, hogy mindent megadjon annak testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez.

-       A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

-       Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok segítése a gyermek- és ifjúságvédelemi felelős alapvető feladata. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:

-       a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

-       családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,

-       a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,

-       segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,

-       a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,

-       tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

-       Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve súlyosabbá válásukat.

Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:

-          Fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanuló problémáit,

-          Meg kell keresni a problémák okait,

-          Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,

-          Jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűnésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:

-          Gyermekjóléti Szolgálattal,

-          a Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mosonmagyaróvári Tagintézményével,

-          Családsegítő Szolgálattal,

-          Polgármesteri Hivatallal,

-          gyermekorvossal,

-          továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

-          a felzárkóztató foglalkozások,

-          a tehetséggondozó foglalkozások,

-          az indulási hátrányok csökkentése,

-          a differenciált oktatás és képességfejlesztés,

-          a pályaválasztás segítése,

-          a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

-          egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

-          a családi életre történő nevelés,

-          a napközis és tanulószobai foglalkozások,

-          az óvodai étkezési lehetőségek,

-          az egészségügyi szűrővizsgálatok

-          a tanulók szabadidejének megszervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),

4.4      A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A tanulási zavar oka lehet: a gyermek peri-, pre- és posztnatális (szülés körüli, előtti, utáni) sérülése, idegrendszeri károsodása.

Tünetei kisiskolás korban: nyelvi, fejlődésbeli elmaradás, valamint téri irányzavar.

Az enyhe tanulási zavarral küzdő tanuló számára szakmai szolgáltatásként komplex képességfejlesztő foglalkozásokat szervezünk.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:

-          az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

-          a napközi otthon;

-          a tanulószoba;

-          az egyéni foglalkozások;

-          a felzárkóztató foglalkozások;

-          az iskolai könyvtár;

-          a továbbtanulás irányítása, segítése.

4.5      A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A program célja segíteni azon tanulók beilleszkedését, ismeret elsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik tartósan, vagy átmenetileg hátrányos helyzetűek.

Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben.

A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:

-          az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

-          a felzárkóztató órák;

-          a napközi otthon;

-          a tanulószoba;

-          a diákétkeztetés

-          a felzárkóztató foglalkozások;

-          az iskolai könyvtár;

-          a nevelők és tanulók segítő, személyes kapcsolatai;

-          a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése,

-          a családlátogatások,

-          a továbbtanulás irányítása, segítése,

-          az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége,

-          esetenként a SZM is anyagi segítséget nyújt,

-          szoros kapcsolat a Polgármesteri Hivatallal és a Gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

4.6      A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A tehetséggondozás lehetőségei

Tanórai keretek között

 

Tanórán kívüli foglalkozások

A tehetség megnyilvánulásának felismerése, kibontakoztatása segítő ösztönzéssel, motiváció bővítésével, az érdeklődés fenntartásával, sikerélmény biztosításával, egyénre szabott feladatok adásával, önálló tevékenykedtetéssel, rendszeres könyvtárhasználattal, csoportbontás biztosításával, differenciált foglalkoztatási formák alkalmazásával.

 

Iskolai szakkörök, sportkörök, középiskolai előkészítő foglalkozások, különböző szintű tanulmányi versenyek, vetélkedők, pályázati lehetőségek, művészeti és sport jellegű versenyek, bemutatkozási lehetőségek, utazások, kirándulások, iskolán kívüli programok, rendszeres önművelés (olvasás). Alapiskolai munka támogatása.

Feladataink

-          az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

-          a tehetséggondozó foglalkozások;

-          az iskolai sportkör;

-          a szakkörök;

-          versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);

-          a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

-          az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

-          a továbbtanulás segítése;

-          pályázatokon (TÁMOP) a tehetséges tanulók részvételének elősegítése.

5       Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje

 A tanulók véleménynyilvánítási joga a Diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesül.

Feladatok:

-          Szeptemberben:

-       DÖK tagok választása

-       DÖK segítő pedagógus megbízása

-          Októberben:

-       DÖK közgyűlés

Javaslattételi jog:

-          tanórán kívüli foglalkozások szervezése

-          egy tanítás nélküli munkanap programja

Véleménynyilvánítási jog:

-          egész közösséget érintő ügyekben

6       kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

A gyermek nevelését a szülők kezdik meg és teremtik meg az egészséges testi és pszichikus fejlődés feltételeit a családban. A szülők nevelésben betöltött szerepe felmérhetetlenül jelentős és minden további nevelői befolyás érvényesülésére kihat.

A szülők nevelését folytatják, illetve kiegészítik a pedagógusok. Ahhoz, hogy ez a közös nevelés a gyermek érdekét, fejlődését szolgálja, azonos elveken, a két fél összehangolt együttműködésén kell alapulnia.

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a Diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

-          az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a Diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

-          a Diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a Diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a Diákönkormányzat faliújságján keresztül,

-          az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, ill. a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a Szülői Munkaközösséggel.

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

-          Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a Szülői Munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

-          Az osztályfőnök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

6.1      Családlátogatás

Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, ill. tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

6.2      Szülői értekezlet

Feladata:

-          A szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

-          Szülők tájékoztatása

-       az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

-       az országos mérés eredményeiről (egyéni és osztály szinten is összehasonlító elemzésekkel),

-       az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

-       a helyi tanterv követelményeiről,

-       az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

-       gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskola magatartásáról,

-       a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

-       az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

-       a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

6.3      Fogadóóra

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, ill. ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

A 7. osztályban a szülők egyéni tájékoztatása gyermekeik eredményéről az OKÉV mérésben, a tanulói kód megadása, igény esetén a pedagógus és a szülő közösen nézi meg és elemzi a tanuló egyéni teljesítményét az interneten.

6.4      Nyílt tanítási nap

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

7       Írásbeli tájékoztató

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, ill. a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

A szülők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a Szülői Munkaközösséggel.

8       Egyéb partnereink:

Hagyományosan jó a mosonszolnoki és az újrónafői óvodával fennálló kapcsolatunk. Az újrónafői óvodával 2011 óta az óvoda-iskola átmenetet támogató szerződést kötöttünk. Jó példái ennek a kölcsönös látogatások és a leendő első osztályosok részére szervezett óvodai szülői értekezletek, ovi-suli. Évente egy alkalommal az újrónafői és mosonszolnoki óvoda pedagógusaival munkaközösségi foglalkozást tartunk, egymás munkájának megismerése, a problémák hatékonyabb megoldása érdekében.

A pedagógiai szakszolgálatokkal, szakmai szolgáltató szervezetekkel, az egészségügyi hálózattal, a közművelődési intézményekkel, a Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálattal, az Önkéntes Tűzoltó Egyesülettel, a Kulturális Egyesülettel, a Sportegyesülettel, a Vöröskereszttel, falu TV-vel, a mosonszolnoki Művelődési Házzal, a Mosonszolnok Ifjúságáért Hagyományőrző Egyesülettel, a Kaláka Néptánccsoporttal, az Őszirózsa Nyugdíjasklubbal, a Mosonszolnok Községért Közalapítvánnyal kiépített kapcsolatrendszer eredményesen működik.

Kapcsolat az egyházak képviselőivel a törvény által előírt esetekben és módon történik.

9        Tanulmányok alatti vizsga szabályzata

9.1      Általános szabályok

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

-          osztályozó vizsgákra,

-          különbözeti vizsgákra,

-          javító vizsgákra,

-          pótló vizsgákra.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

-          aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

-          akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít,

-          aki különbözeti vizsgára jelentkezik,

-          akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján.

9.2      Osztályozó vizsga

Az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni.

Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha:

-          a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 %-a.

-          - felmentést kapott – kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a Kt. 69.§ (2) bekezdése szerint sajátos helyzete miatt,

-          - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.

Az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több.

A tanulmányok alatti vizsgán lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott.

Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.

9.3      Különbözeti vizsga

A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg.

Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

9.4      Javítóvizsga

Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kap, legfeljebb 2 tantárgyból javítóvizsgát tehet.

Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni.

Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető.

A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító pedagógus legyen.

A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.

9.5      Pótló vizsga

Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

9.6      A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének alapelvei

A vizsgabizottság minimum három főből áll:

-          elnök,

-          kérdező tanár,

-          ellenőrző tanár.

Az elnök:

-          felel a szabályok betartásáért,

-          ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet,

-          ha kell szavazást rendel el.

Kérdező tanár(ok):

-          csak megfelelő tanári végzettséggel lehet,

-          lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte.

Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért.

Ellenőrző tanár:

-          lehetőség szerint szakos tanár legyen,

-          felel a vizsga szabályszerűségéért.

9.7      Írásbeli vizsgák általános szabályai

-          - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet,

-          - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot,

-          - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc,

-          - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával.

Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, mely esetben három írásbeli vizsga tartható.

Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak.

10    Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

-          Az iskola első osztályába való beiratkozásnál a törvényi előírásokat vesszük figyelembe, speciális feltételek nincsenek. Az iskola azokat a tanulókat fogadja, akik az óvodai szakvéleményben foglaltak szerint iskolaérettek.

-          Hasonló az elbírálás rendje a felsőbb évfolyamokra - akár tanév közben - beiratkozó tanulók esetén. Ebben az esetben a pedagógus megállapítja a tanuló tudásszintjét, meghatározzuk az esetleges felzárkóztatás módját.

-          A beiratkozást követően a felzárkózásra, az esetleges hiányok pótlására a tanuló haladékot kap.

-          A felzárkóztatás a tanítók, szaktanárok, a napközis, tanulószobás nevelő segítségével, irányításával történik. A tanuló köteles részt venni a felzárkóztató foglalkozásokon, melynek eredményeiről, a fejlődés üteméről, illetve a felmerülő problémákról rendszeresen értesíti az osztályfőnök. A türelmi időszakban a teljesítményt eltérő ütemben, egyéni elbírálásalapján, esetenként szövegesen értékeljük. Ezt követően félévkor, ill. év végén már érdemjeggyel értékelünk. (kivéve az első évfolyamon és második évfolyamon félévkor).

11    A felvételi eljárás különleges szabályai

Iskolánkba felvesszük azt a tanköteles gyermeket, aki az iskola beiskolázási körzetébe (Mosonszolnok, Újrónafő) tartozik és az óvodai szakvélemény alapján felvehető. Felveszünk körzeten kívüli gyermekeket is, ha az osztálylétszám lehetővé teszi. A körzeten kívüli tanulók felvételénél elsőbbséget élvez:

- ha szülője intézményünkben dolgozik

- akinek régebb óta ide jár a testvére

- rendelkezik ideiglenes mosonszolnoki lakcímmel

- szülei Mosonszolnok valamelyik közintézményében dolgoznak

- szülei Mosonszolnokon dolgoznak

12    Helyi tanterv

12.1   A választott kerettanterv megnevezése, szabadon tervezhető órakeret

A kerettantervek közül az alábbi változatokat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése

Változat

Magyar nyelv és irodalom

A változat

Fizika

A változat

Kémia

B változat

Biológia-egészségtan

A változat

Ének-zene

A változat

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák:

*a szabadon tervezhető órakeret jelölése: „+”

 

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak

1. évf.*

2. évf.*

3. évf.*

4. évf.*

Magyar nyelv

7+1

7+1

6+1

6+1

Magyar irodalom

Német nyelv

-

-

-

2+0,5

Matematika

4+1

4+1

4+1

4+0.5

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1+0,5

1+0,5

Ének-zene

2

2

2

2

Rajz és vizuális kultúra

2

2

2

2

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

-

-

0+0,5

0+0,5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

 

 

 

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak

5. évf.*

6. évf.*

7. évf.*

8. évf.*

Magyar nyelv

4+0,5

4

3+1

4

Magyar irodalom

Német nyelv

3

3

3

3

Matematika

4

3+1

3+1

3+1

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem és állampolgári ismeretek

2+0,5

2+1

2

2

Természetismeret

2

2+0,5

 

 

Fizika

 

 

1,5

1,5

Kémia

 

 

1,5

1,5+0,5

Biológia

 

 

1,5+0,5

1,5

Földrajz

 

 

1,5

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

Tánc és dráma/Hon- és népismeret

1

 

 

 

Rajz és vizuális kultúra

1+

1+0,5

1

1

Informatika

0+1

1

1+0,5

1+0,5

Technika és életvitel

1

1

1

+1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

A választott kerettanterv feletti óraszámok

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal:

1. o.

2013/14

2. o.

2014/15

3. o.

2015/16

4. o.

2016/17

5.o.

2013/14

6. o.

2014/15

7. o.

2015/16

8. o.

2016/17

mat.

1 óra

mat.

1 óra

mat.

1 óra

mat.

0,5 óra

inf.

1 óra

mat.

1 óra

mat.

1 óra

mat.

1 óra

magyar

1 óra

magyar

1 óra

magyar

1 óra

magyar

1 óra

magyar

0,5 óra

tört.

1 óra

magyar

1 óra

kémia

0,5 óra

 

 

kör.ism.

0,5 óra

kör.ism.

0,5 óra

Történelem és államp

0,5 óra

term. ism.

0.5 óra

biológia

0,5 óra

inf.

0,5 óra

 

 

ofői

0,5 óra

ofői

0,5 óra

 

vizuális k.

0,5 óra

inf.

0,5 óra

technika és életvitel

1 óra

 

 

 

német

0,5 óra

 

 

 

 

 

Alsó tagozaton:

Az 1. osztályban a magyar és a matematika heti óraszámát emeltük meg 1-1- órával, mert szeretnénk több időt fordítani az alapozásra. Matematikából a számfogalom, a műveletek, magyarból az olvasás, szövegértés, a tanulni tanítás megalapozására szánnánk több időt, mert ennek a későbbiek során nagy hasznát vehetjük.

A 3-4. osztályban hasonló okok miatt szintén a magyar óraszámot emeljük 1-1-órával. Matematikát a 3. osztályban emeljük meg eggyel, a 4-ben heti fél órával, amit a kétjegyűvel való osztásra használunk fel. A 3-4. osztályban már szükségét érezzük kéthetente egy osztályfőnöki órának, így arra heti 0,5 órát szánunk, valamint a környezetismeret tantárgy heti óraszámát is 0,5 órával emeltük meg, melyet az elsősegélynyújtási, közlekedési, balesetvédelmi ismeretek elsajátítására, valamint a témakörökhöz kapcsolódó tanulmányi sétákra használunk fel. A 4. osztályban 1 órával növeltük a német órák számát, mert a szülők is szeretnék, ha korábban és minél több órában oktatnánk a német nyelvet. Ezt az olvasás, helyesírás készségének kialakítására, az alapfokú kommunikációra- bemutatkozásra - használjuk fel.

A felső tagozaton:

Matematikából a plusz 1 órát a következőkre használjuk fel:

A 6. osztályban: 4-gyel, 25-tel, 8-cal, 125-tel való oszthatóság, összetett oszthatósági szabályok, prímszámok, prímtényezőkre bontás, arányos osztás, fordított arányosság.

7. osztályban: hatványműveletek elmélyítése, negatív hatványok, algebrai kifejezések szorzattá alakítása kiemeléssel, a háromszög, a trapéz, a paralelogramma középvonala, a háromszög köré írt köre, beírt köre és súlyvonala.

8. osztályban: kéttagú algebrai kifejezések szorzása kéttagúval, különböző típusú szöveges feladatok megoldása, egyenlet megoldása szorzattá alakítással, mértani sorozat

Kémiából 8. osztályban: kémiai egyenletek megoldása, számolási feladatok gyakorlása, több kísérlet, akár tanulói kísérlettel a kémia óra színesítése.

Történelemből: Az 5. osztályban heti fél órával növeltük az óraszámot, amelyet a topográfiai ismeretek megalapozására és gyakorlásra fordítunk, kutató és gyűjtő munkát végzünk. 6. osztályban 1 órával növelt történelem anyaga a különböző típusú történelmi források alaposabb elemzésének gyakorlására és a történelmi személyekkel kapcsolatos pályaképek készítésére használjuk.

Magyarból az 5. osztályban a heti fél órát a szövegértés fejlesztésére és az írásbeli munkák külalakjának jobbítására fordítjuk. A 7. osztályban a szófajokról tanultak ismétlésére, mondatelemzésre, a szóösszetételek helyesírásának gyakorlására, valamint a helyesírás fejlesztésére fordítjuk.

Informatikából: Az 5. osztály heti 1 órában az alapvető informatikai eszközök kezelése, különös tekintettel az interaktív tábla használatára. Az operációs rendszer alapvető szolgáltatásai. Internethasználat, levelezés. Rajz és vizuális kultúraok, szöveges dokumentumok készítése.

7. osztály: Heti fél órában az egyes anyagrészeknél gyakorlás, az irodai programok mélyebb ismerete.

8. osztály: Heti fél órában az egyes anyagrészeknél gyakorlás, az irodai programok mélyebb ismerete. Weblapok készítése.

Rajz és vizuális kultúraból: 6.osztályban 0,5 órában: Az alkotó tevékenységeken belül a síkbeli és térbeli kifejezőeszközök tervezési és elemi konstruálási eljárások szabályainak elsajátítására és gyakoroltatására.

Biológiából: 7.osztály 0,5 órában az élőlények szerveződési szintjei, sejttan, szövettan, a 8. osztályos tananyag előkészítése. Az elsősegélynyújtás alapjai.

A nyolcadikban a technika és életvitel órákat a pénzügyi alapismeretek oktatására szánjuk.

12.2   Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

12.2.1 Tantervek

Iskolánkban a 2012-ben elfogadott kerettanterv szerint folyik az oktatás.

12.2.2 Óratervek

1-4. évfolyam óraterve

 

1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

heti

évi

heti

évi

heti

évi

heti

évi

Magyar irodalom

4

148

4

148

4

157,25

4,5

166,5

Magyar nyelv

4

148

4

148

4

101,75

2,5

92,5

Német nyelv

 

 

 

 

 

 

2,5

92,5

Matematika

5

185

5

185

5

185

4,5

166,5

Környezetismeret

1

37

1

37

1,5

55,5

1,5

55,5

Ének-zene

2

74

2

74

2

74

2

74

Rajz és vizuális kultúra

2

74

2

74

2

74

2

74

Technika és életvitel

1

37

1

37

1

37

1

37

Testnevelés és sport

5

185

5

185

5

185

5

185

Erkölcstan/Hit és erkölcstan

1

37

1

37

1

37

1

37

Osztályfőnöki

-

-

-

-

0,5

18,5

0,5

18,5

Kötelező órák össz.

25

925

25

925

25

925

27

999

 

5-8. évfolyam óraterve

 

 

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

heti

évi

heti

évi

heti

évi

heti

évi

Magyar nyelv

2

74

2

74

2

74

2

74

Magyar irodalom

2

74

2

74

1

37

2

74

Történelem és állampolgári ismeretek

2,5

92

2

74

2

74

2

74

Német nyelv

3

111

3

111

3

111

3

111

Matematika

4

148

3

111

3

111

3

111

Informatika

-

-

1

37

1

37

1

37

Természetismeret

2

74

2

74

-

-

-

-

Fizika

 

 

 

 

1,5

55,5

1,5

55,5

Biológia

 

 

 

 

1,5

55,5

1,5

55,5

Kémia

 

 

 

 

1,5

55,5

1,5

55,5

Földrajz

 

 

 

 

1,5

55,5

1,5

55,5

Ének-zene

1

37

1

37

1

37

1

37

Rajz és vizuális kultúra

1

37

1

37

1

37

1

37

Technika és életvitel

1

37

1

37

1

37

 

 

Testnevelés és sport

5

185

5

185

5

185

5

185

Osztályfőnöki

1

37

1

37

1

37

1

37

Tánc és dráma

1

37

 

 

 

 

 

 

Erkölcstan/Hit- és erkölcstan

1

37

1

37

1

37

1

37

Kötelező órák összesen

27

999

25

925

28

1036

28

1036

Kémia

 

 

 

 

 

 

0,5

18,5

Természetismeret

 

 

0,5

18,5

 

 

 

 

Informatika

1

37

 

 

0,5

18,5

0,5

18,5

Matematika

 

 

1

37

1

37

1

37

Magyar irodalom

0,5

18,5

 

 

 

 

 

 

Magyar nyelv

 

 

 

 

1

37

 

 

Technika és életvitel

 

 

 

 

 

 

1

37

Rajz és vizuális kultúra

 

 

0,5

18,5

 

 

 

 

Biológia

 

 

 

 

0,5

18,5

 

 

Történelem és állampolgári ismeretek

 

 

1

37

 

 

 

 

Kötelezően választható összesen

2

 

3

 

3

 

3

 

Összesen

28

1073

28

1035

31

1147

31

1147

Az iskola helyi tantervében a kötelező órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek a miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

A 2013/14-es tanévtől a modulokat a tananyagtartalom maradéktalan megtartása mellett integráltuk egyes tantárgyakba:

-          Egészségtan tantárgyat a természetismeret tantárgyba-6. osztályban

-          Mozgókép és médiaismeretet a rajz és vizuális kultúra és vizuális kultúra tárgyba-8. osztályban

Az intézményünkben a szülők és a tanulók körében végzett tájékozódás és a nevelőtestületben meglévő személyi feltételek alapján szervezzük a foglalkozásokat.

13    A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási kormányzat hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés és sport, technika és életvitel, rajz és vizuális kultúra, ének-zene.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a munkaközösségek, illetve az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

-          Ha lehetséges és ésszerű, akkor tartós tankönyvből választunk.

-          A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

-          Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

-          A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

-          Előnyben részesítjük a kompetenciafejlesztést segítő tankönyveket

Az iskola arra törekszik, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára.

14    A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

Az 1-4. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás folyik. A kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása a tanulók egyéni képességeihez igazodó fejlesztéssel, a tanulók tanulási sajátosságainak figyelembevételével, a műveltségterületenként meghatározott fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák szerint történő feldolgozásával folyik. Az olvasás, írás, számolás, szóbeli kommunikáció és a gondolkodás készségének kialakítása, megalapozása és folyamatos fejlesztése a fő tennivalók. A megalapozást követően nagy hangsúlyt kell fordítanunk a szövegértő olvasásra, szövegfeldolgozásra, az írásbeli munkák pontosságára, olvashatóságára, tisztaságára.

14.1    Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.

Az 1. osztályban, a tanév elején jóval hosszabb beszoktatási időszakot alkalmazunk, hogy jobban megismerje a pedagógus a gyermekek személyiségét, képességeit, hiányosságaikat. A betűtanítást is valamelyest lassítjuk, hogy minden tanulónk megfelelő mélységben sajátítsa el az alapokat.

Mind az első, mind a második osztályban nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy mintákat adjunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségeket a fent említett módon is megpróbáljuk csökkenteni. Ezt segítik a korrepetálások, fejlesztőfoglalkozások alkalmazása is.

A tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és kötelességérzet kialakítása fontos feladatunk.

A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával történik.

14.2   A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Ezek megalapozása minden tantárgy, de kiemelten a környezetismeret tantárgy oktatása során fontos feladatunk.

Tanulóink motiválásában felhasználjuk a modern technika és életviteli eszközöket, a sokrétű tanulásszervezési technikák, és tanulásszervezési módok alkalmazását is.

Törekszünk a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítására. A mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.

A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozása.

Az 5-8. évfolyamon szakrendszerű oktatásban a kulcskompetenciák fejlesztése folyik, a Nemzeti Alaptantervben meghatározott, kiemelt, továbbá a műveltségterületekben meghatározott fejlesztési feladatok – elsősorban tantárgyi keretek között történő – feldolgozásával. Az alsó tagozaton kialakított és megalapozott készségek, képességek továbbfejlesztésén túl az ismeretek folyamatos bővítése, rendszerezése, összehangolása, a tanulók tudásszintjének emelése, az önálló ismeretszerzés, tanulás igényének fokozása a fő feladat.

Nyolcadik évfolyam végére a kerettantervben meghatározott, a NAT szerint átdolgozott, és a helyi tantervekben megfogalmazott követelmények legalább minimum szinten történő teljesítése a cél.

14.3   Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív, interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

Az egészséges életvitel kialakításához, a biológia gyakorlati jellegű oktatásával, az egészségnevelési hét programjaival, valamint egyéb tanórán kívüli programokkal kívánunk hozzájárulni.

14.4   A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.  

-          az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

-          az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

15    Mindennapos testnevelés és sport

Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:

-          minden nap testnevelés és sport óra.

-          az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásait,

-          a hét több napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.

-          A napközi otthoni foglalkozásokon szervezett játékos, egészségfejlesztő testmozgás.

16    A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

Iskolánkban nincs mód a pedagógusválasztásra.

A szabadon tervezhető órakeret terhére tervezett tanórák kötelezőek minden tanulónak a saját osztályában.

Az intézményünkben a szülők és a tanulók körében végzett tájékozódás és a nevelőtestületben meglévő személyi feltételek alapján szervezzük a foglalkozásokat.

A szülők, tanulók igényeinek, az intézmény személyi és tárgyi feltételeinek, a fenntartó által biztosított lehetőségek függvényében, valamint a gyermekek továbbtanulási igényeinek figyelembe vételével szervezzük a nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat.

Az alsó és felső tagozaton többféle szakkör áll a tanulók rendelkezésére, melyet szülői beleegyezéssel vehetnek igénybe. A szakkörök óraszáma a tanulók igényeinek, és a pedagógusok leterhelésének függvényében változhat.

Szakköreink:

korrepetálás

1. 2. osztály

1-1

2 óra

„szöszmötölő” szakkör

2-4. osztály

 

1 óra

informatika szakkör

3-8. osztály

 

3 óra

magyar tehetséggondozás

5-8. osztály

 

1 óra

középiskolai előkészítő: magyar;

matematika; német

8. osztály

1-1-1 óra

3 óra

matematika korrepetálás

5-6. osztály

 

1 óra

énekkar

1-8. osztály

 

2 óra

hangszeres zene (igény esetén)

2-8. osztály

 

1 óra

tömegsport

1-8. osztály

 

3-4 óra

gyógytestnevelés és sport

1-8. osztály

 

5 óra

német szakkör

5-7. osztály

 

1 óra

kis matematikusok

1. 2., 3-4. osztály

1-1 óra

2 óra

német szakkör

3. osztály

 

2 óra

rajz szakkör

1-8. osztály

 

1 óra

SNI-s tehetségfejlesztő

1-8. osztály

 

1 óra

17    A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei

A csoportbontás a kompetenciafejlesztés kiemelt területeinek eredményességét támogatja.

Csoportbontások:

Az informatika teremben 18 db tanulói számítógép található, ezért az 5-8. osztályokban, ahol az osztálylétszám meghaladja a 18-at, az osztályt csoportokra bontjuk.

Hagyományainknak megfelelően a német nyelvórák egy részében – párhuzamosan az informatikával – lehetőségekhez képest végzünk csoportbontást.

Nagy osztálylétszámnál az 1-2. osztályban egy írás órát bonthatunk a technika órával párhuzamosan.

A csoportbontásoknál a bontás elve, hogy képesség szerint igyekszünk vegyes csoportokat kialakítani.

18    A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

-          Hátrányos helyzetű gyermek/tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította – továbbiakban: HH-s

-          Halmozottan hátrányos helyzetű e csoporton belül az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek; továbbiakban: HHH-s

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdése az önkormányzatok számára kötelezően ellátandó feladatként írja elő az egészségügyi alapellátásról való gondoskodást. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. §-a értelmében a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:

-          a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,

-          a fogorvosi alapellátásról,

-          az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról,

-          a védőnői ellátásról,

-          az iskola-egészségügyi ellátásról.

A gyermekek helyzete átlagosnak mondható a településen. Alacsony a családgondozásban részesülők száma, bár a gyermekjóléti szolgáltatás igénylése átlagos.

A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. Az iskola gyermekvédelmi felelőse jelezheti a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.

A családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról.

A családsegítés keretében az önkormányzat biztosítja a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz

Az egyenlő esélyek biztosítása területén nagyon fontos, hogy a HH-s tanulók mutatói hogyan alakulnak az iskolai mutatókhoz viszonyítva. Az intézménynek elemezni kell valamennyi HH/HHH-s tanuló mutatóját, mivel az intézményben jelentős arányban vannak jelen, felzárkóztatásuk az iskola egyik fő eredményességi mutatója.

Évek óta külön elemezzük az SNI-s eredményeket is, ami nem mutat nagy eltérést az osztályátlagtól.

A HHH-s, HH-s, SNI-s tanulók felzárkóztatása, fejlesztése, tehetséggondozása érdekében az alábbi tevékenységeket folytatjuk:

-          korrepetálás, felzárkóztató foglalkozások,

-          szakköri lehetőségek biztosítása,

-          tehetséggondozó foglalkozás

-          indulási hátrányok csökkentése,

-          differenciált foglalkozások, képességfejlesztés,

-          személyes egyéni tanácsadás,

-          napközi, tanulószobai foglalkozás,

-          étkezési lehetőség

-          egészségvédő és mentálhigiénés programok,

-          pályaválasztás segítése.

A diákok továbbtanulási mutatói alapján a diákok kb. fele az érettségit adó képzésben vesz részt. A HH-s diákok mutatói nem térnek el jelentős mértékben az iskolai eredményektől, bár a szakiskolai képzést arányaiban jóval többen választják, mint az érettségit adó képzési formát.

Az egyenlő esélyek biztosítása érdekében iskolánk a HH-s tanulók részvételét támogatja a programjainkon. A pályázatokon is törekszünk arra, hogy az iskolán kívüli programokra is eljussanak a HH-s és SNI-s gyerekek is.

Az Arany János Tehetségprogram a hátrányos helyzetű, tehetséges tanulók középiskolai fejlesztését segíti. Az iskola erre a programra figyelmet fordít és tanévenként törekszünk 1-1 tanuló életútját oly módon segíteni, hogy megkaphassanak mindent annak érdekében, hogy a szociális hátrány a továbbiakban ne jelentsen számukra nehézséget tehetségük kibontakoztatásában.

19    Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége, illetve az interaktív feleltető rendszer segítségével ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz és vizuális kultúra ellenőrzésénél:

-          A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban, írásban interaktív módon is ellenőrizhetik;

-          Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában is.

Az ének-zene, a rajz és vizuális kultúra, az informatika, a technika és életvitel tantárgyakból témakörönként, de legalább félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva végzünk ellenőrzést.

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

A 2010/2011-es tanév második félévétől a szöveges értékeléséről az osztályozással történő értékelésre tértünk át. (Köznevelési törvény 44§ 1. bekezdés. 51§ 1. bekezdés)

-          Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.

-          A második évfolyamon a tanulók teljesítményét félévkor szövegesen értékeljük, előmenetelét év közben jegyekkel, a tanév végén jegyekkel értékeljük.

-          A második-nyolcadik évfolyamon jegyekkel értékelünk.

-           Az 1. osztályban szöveges minősítést készítünk a tanuló teljesítményéről, magatartásáról, szorgalmáról. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

-       Kiválóan teljesített

-       Jól teljesített

-       Megfelelően teljesített (Felzárkóztatásra szorul)

-          A 2. osztályban év végén a 3-8. évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük.

Az egyes évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyeik és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

A témazárók jegyei piros színnel kerülnek az értékelő naplóba, és az átlag kiszámításánál kétszeres szorzóval szerepelnek.

A naplóban több színt is használunk, melyeknek jelentései a következők:

-          piros: témazáró dolgozat (2x szorzó)

-          a többi szín (1x szorzó) használatát a pedagógusok saját hatáskörben döntik el, erről diákjaikat tájékoztatják.

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. A tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:

-          2. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, technika és életvitel, testnevelés és sport,

-          3. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, technika és életvitel, testnevelés és sport,

-          4. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, német nyelv, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, technika és életvitel, testnevelés és sport,

-          5. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem és állampolgári ismeretek, német nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, technika és életvitel, testnevelés és sport,

-          6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem és állampolgári ismeretek, német nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, technika és életvitel, testnevelés és sport,

-          7. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem és állampolgári ismeretek, német nyelv, matematika, informatika, biológia, kémia, fizika, földrajz, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, technika és életvitel, testnevelés és sport,

-          8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem és állampolgári ismeretek, német nyelv, matematika, informatika, biológia, kémia, fizika, földrajz, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, technika és életvitel, testnevelés és sport.

Az etikát és a tánc és drámát osztályzattal nem minősítjük.

20    A magasabb évfolyamba lépés feltételei

A magasabb évfolyamba lépés feltétele a tantervi követelmények legalább elégséges szintű teljesítése. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A követelményeket a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve szöveges értékelés alapján bírálják el. Az 1. évfolyamon automatikus a továbbhaladás, de a szülő kérheti az osztályismétlést.

A 2-8.évfolyamon elégséges év végi osztályzatot kell megszerezni a továbbhaladáshoz.

A második - nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:

-          az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

-          az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,

-          egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és az igazolatlanul mulasztott tanórák száma nem haladja meg az igazoltan mulasztott óraszámot,

-          hiányzása valamely tantárgy esetén túllépi az adott tantárgy éves óraszámának 30%-át,

-          magántanuló volt.

A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell a szülőnek.

A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt szülői kérés esetén.

Szakértői vagy orvosi javaslat alapján a magántanuló az előírt heti órakeretben iskolai felkészítésben részesül.

Amennyiben a tanulónak a szakértői vélemény méltányos, egyéni elbírálást javasol, az adott ismeretkörben az átlagnál kevesebbet teljesítő tanulónak differenciált követelménytámasztással biztosítjuk a magasabb évfolyamba lépést.

Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt követelményeket, a tanulmányokat az évfolyam megismétlésével folytathatja.

A tanulónak lehetősége van az évfolyam megismétlésére abban az esetben is, ha egyébként a felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról kérésre az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. 

21    Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

-          A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról!

-          A házi feladat hiányát a szaktanár saját tantárgyához kialakult pedagógiai gyakorlatához igazodva értékeli, illetve szankcionálja. (Elégtelennel is minősítheti.)

-          A házi feladat az órai munkára épülő, elsősorban gyakoroltató- és gyűjtőmunka.

-          Mennyiségi irányelv: egy közepes képességű tanuló számára a feladat elvégzése (írásbeli, szóbeli együttesen) átlagban ne haladja meg tantárgyanként a 20-30 percet. Ez alól kivétel az összegző számonkérések előtti felkészülés.

-          Hétvégére is adunk házi feladatot, de nem többet, mint a hét közben szokásos mennyiség.

-          A napközis kollégák folyamatosan tájékoztassák a pedagógusokat a házi feladatok mennyiségéről, azok megoldásáról egyénre szabottan is!

-          A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre!

-          Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint!

-          Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell.

-          Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos.

-          A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, képzőművészeti alkotás, technika és életviteli eszköz készítése) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani.

-          A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

Iskolánkban fontosnak tartjuk a házi feladat pedagógiai, szociális és egyéb hatásait.

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Az iskolán kívüli munka javítja a tanulói motivációt, fejleszti a készségeket, és bizonyos esetekben egyértelműen javítja, növeli a tanulói teljesítményt is. A házi feladatok adásánál figyelembe kell venni azt, hogy a feladatok motiváló jellegűek legyenek. Ösztönözze a tanulókat önálló ismeretszerzésre, motiváljon az életen át tartó folyamatos tanulásra.

A házi feladatok milyenségére vonatkozóan a tanárok általában háromféle szándékkal választják ki az otthon elvégzendő tennivalókat:

-          erősíteni kívánják az órákon tanultakat,

-          fejleszteni akarják adott témában a tanulók különféle készségeit,

-          új anyagot kívánják a feladattal előkészíteni.

22    Napközi

A szülők igénye, hogy az iskolában biztosítsák gyermekeik számára a délutáni napközi otthonos foglalkozásokat alsós és felsős korcsoportban egyaránt. Így megvalósul a gyerekek színvonalas ellátása, felkészülésük hatékonysága.

A különböző műveltségi területek tartalmának megvalósítását a napközi keretein belül, a tanórán kívüli, illetve a szabadidős foglalkozások tartalmának egymásra épülését, ezek programjaival igyekszünk elérni.

22.1   A napközi

Szabadidős programok:

Szervezésüknél a következő szempontokat vesszük figyelembe:

-          A tanulók iskolai közérzetét, a mindennapi munkát pozitívan befolyásolja.

-          Az életkori sajátosságoknak megfelelő programok álljanak a gyerekek rendelkezésére.

-          A programok legyenek egyszerre tantárgysegítők és szabadidős jellegűek.

-          Belső biztonságot nyújtó társas életet teremtsenek a gyerekek számára.

-          A tanulók legyenek részesei a programok megszervezésének.

A szabadidős programokat közvetlenül az ebédelés illetve a tanulási idő után tartjuk.

A szabadidős programok formái:

-          Manuális foglalkozás

-          Kulturális foglalkozás

-          Játék- és sportfoglalkozás

A felkészülési idő, tanulás:

A szabadidős sávot követően valósul meg. A tanulók, ha jól érzik magukat a napköziben, szívesen végzik el ezt a feladatukat is. Tanári segítség mellett oldják meg házi feladatukat, segítséget kapnak, ha szükséges. Az önálló tanulás, tervezés, feladatvégzés, szabályok, kitartás, segítségnyújtás eszközével kompetenciafejlesztés valósul meg a tanulási időben.

Nevelői beszélgetés és értékelés:

Jelentősebben a hét elején és végén jelentkezik. A tanulók elmesélik élményeiket, számukra fontos eseményeket. A tanító ennek tükrében hatékonyabban tervezheti fejlesztő munkáját. A programok, a heti munka közös értékkelése javítja a csoport munkájának hatékonyságát, a tanulók közérzetét

23    A magatartás és szorgalom értékelésének elvei, a tanulók jutalmazása, fegyelmezése

23.1   A magatartás értékelése

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a második-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A második évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök havonta érdemjegyekkel értékeli.

Az 3-8. évfolyamon, a tanuló magatartását az osztályban tanítók értékelése alapján az osztályfőnök havonta érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A szavazat egyenlősége esetén az osztályfőnök dönt az osztályzatról.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

-          Példás (5) az a tanuló, aki:

-       a házirendet betartja,

-       a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,

-       kötelességtudó, feladatait teljesíti,

-       tisztelettudó,

-       társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik,

-       az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,

-       óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,

-       nincs írásbeli figyelmeztetése.

-          Jó (4) az a tanuló, aki:

-       a házirendet betartja,

-       a tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,

-       feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,

-       feladatokat önként nem vagy csak ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,

-       az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, bíztatásra vesz részt,

-       nincs írásbeli intője vagy megrovása.

-          Változó (3) az a tanuló, aki:

-       a házirend előírásait nem minden esetben tartja be,

-       a tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon többször fegyelmezetlenül viselkedik,

-       feladatokat nem minden esetben teljesíti,

-       előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,

-       a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik

-       igazolatlanul mulasztott,

-       osztályfőnöki intője van.

-          Rossz (2) az a tanuló, aki:

-       a házirend előírásait sorozatosan megszegi,

-       feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti,

-       feladatokat nem minden esetben teljesíti,

-       magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,

-       társaival, a felnőttekkel szemben rendszeren udvariatlanul, durván viselkedik

-       viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,

-       több alkalommal igazolatlanul mulasztott,

-       több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve vagy osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve az osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

23.2   A szorgalom értékelése

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A második évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök havonta érdemjegyekkel értékeli.

Az 3-8. évfolyamon, a tanuló szorgalmát az osztályban tanítók értékelése alapján az osztályfőnök havonta érdemjegyekkel értékeli.

A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A szavazat egyenlősége esetén az osztályfőnök dönt az osztályzatról.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

-          Példás (5) az a tanuló, aki:

-       képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

-       tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,

-       a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,

-       munkavégzése pontos, megbízható,

-       a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,

-       taneszközei tiszták, rendesek és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

-          Jó (4) az a tanuló, aki:

-       Képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

-       Rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,

-       A tanórákon többnyire aktív,

-       Többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,

-       Taneszközei tiszták, rendezettek.

-          Változó (3) az a tanuló, aki:

-       tanulmányi eredménye elmarad képességeitől,

-       tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,

-       felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,

-       érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,

-       önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

-          Hanyag (2) az a tanuló, aki:

-       képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,

-       az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,

-       tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,

-       feladatait többnyire nem végzi el,

-       felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,

-       a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,

-       félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

23.3   A tanulók jutalmazása

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

-          példamutató magatartást tanúsít,

-          vagy/és folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

-          vagy/és az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

-          vagy/és iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

-          vagy/és bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti.

Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten:

-          tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi,

-          eredményesen szerepel tanulmányi versenyeken,

-          kitartó szorgalmat, vagy példamutató magatartást tanúsít,

-          eredményes kulturális tevékenységet folytat,

-          kimagasló sportteljesítményt ér el,

-          jól szervezi és irányítja a közösség életét.

A kiváló eredményeket elért tanulókról a mosonszolnoki Hírmondóban, az iskola honlapján is beszámolunk, illetve az iskolai hirdetőtáblán is szerepeltetjük.

23.3.1 A jutalmazás formái és fokozatai:

tanév közben:

-          Tanítói/szaktanári dicséret versenyen, műsorban való részvételért.

-          Osztályfőnöki dicséret minden iskolán kívüli versenyen elért helyezésért, rendezvény, program szervezésében való részvételért.

-          Igazgatói dicséret, folyamatosan kimagasló teljesítményért, országos, megyei versenyen elért helyezésért.

-          Alkalmanként az igazgató nagyszünetben szóbeli dicséretben részesíti a tanulók nyilvánossága előtt, akik arra érdemesek.

tanév végén:

A tanév végi jutalmazásnál:

-          „kitűnő” a tanuló tanulmányi munkája, ha csak 5 (jeles) osztályzata van,

-          „jeles” a tanuló tanulmányi munkája, ha osztályzatainak átlaga legalább 4,75,

-          „jó” a tanuló tanulmányi munkája, ha osztályzatainak átlaga legalább 4,00.

A tanító/szaktanár javaslatára a bizonyítványban szerepelhet (2. osztálytól felfelé):

-          „jeles” helyett „kitűnő”, ha a tanuló az adott tantárgyból az egész tanévben csak 5 (jeles) osztályzatot kapott,

-          „tantárgyi dicséret xy tantárgyból”.

-          A „kitűnő” tanulók oklevelet és jutalomkönyvet kapnak.

-          „Nevelőtestületi dicséret” a kimagasló tanulmányi munka, illetve tanulmányi versenyen elért kimagasló teljesítmény jutalma, mely a bizonyítványba is bejegyzésre kerül.

-           

-          A „jeles” tanulók oklevelet kapnak és jutalomkönyvet kaphatnak.

-          A „jó” tanulók oklevelet kaphatnak.

-          A „példamutató magatartásáért és kitartó szorgalmáért” oklevelet és/vagy jutalomkönyvet kaphat a tanuló a tantestület határozata alapján.

-          Kiemelkedő sporttevékenységért és közösségi munkáért a tanuló tárgyjutalomban részesülhet.

-          Az előző félévi eredményéhez képest két vagy több tárgyból javított tanuló tárgyjutalmat kaphat.

23.4   Fegyelmezés és fegyelmi fokozatok

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyosságától függően el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Legvégső esetben az igazgató az osztályfőnök javaslata alapján a szülőknek javasolhatja gyermekük más iskolába való átíratását, ha a tanuló iskolánk rendjének elfogadására írásbeli figyelmeztetés ellenére sem törekszik, magatartása veszélyezteti más tanulók testi és lelki egészségét, az osztályközösség rendjét, az oktató/nevelő munka minőségét.

Azt a tanulót, aki:

-          a tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

-          a házirend előírásait megszegi,

-          árt az iskola hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

Fegyelmi vétségek:

-          Az iskola területének tanítási időben engedély nélküli elhagyása.

-          A tanórán étel/ital fogyasztása.

-          A tanuláshoz nem szükséges eszközök tanórára hozása, használata.

-          Tiszteletlen viselkedés társaival, nevelőivel, felnőttekkel.

-          A trágár beszéd.

Súlyos fegyelmi vétségek:

-          Tanórai munka szándékos, ismétlődő zavarása.

-          Lelki és testi terror, agresszió, verekedés.

-          A lopás.

-          Jelentős kárt okozó szándékos rongálás.

-          Az iskolában vagy iskolai rendezvény alkalmával bármi csekély mértékű szeszesital, kábítószer fogyasztása, dohányzás.

-          Ellenőrző hamisítása, átírása.

-          Igazolatlan hiányzás.

-          Társadalom, vagy csoportellenes cselekedet (pl. bombariadó).

Büntetési fokozatok:

-          Szaktanári figyelmeztetés: a házirend megszegése, fegyelmi vétség esetén.

-          Osztályfőnöki figyelmeztetés: a házirend megszegése, fegyelmi vétség esetén, 3 szaktanári figyelmeztetés után.

-          Osztályfőnöki intő: ismétlődő házirend megszegése, fegyelmi vétség esetén.

-          Osztályfőnöki rovó: ismétlődő házirend megszegése, fegyelmi vétség, súlyos fegyelmi vétség esetén.

-          Igazgatói figyelmeztetés: a súlyos fegyelmi vétség esetén.

-          Igazgatói intő: az ismétlődő súlyos fegyelmi vétség esetén.

-          Igazgatói rovó: sorozatosan, visszatérően súlyos fegyelmi vétség esetén.

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja.

-          A fegyelmi büntetés lehet

-       megrovás,

-       szigorú megrovás,

-       meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,

-       áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,

-       eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,

-       kizárás az iskolából.

A fegyelmi büntetéseket (személyiségi jogok megsértése nélkül) az igazgató nevelő célzattal ismerteti a tanulóifjúsággal alkalmanként a nagyszünetben.

24    Szöveges értékelés az alsó tagozatban, az alsó tagozat lezárása

(Az 1993. évi LXXIX.törvény a közoktatásról 2003. szeptember 1-jén hatályba lépett rendelkezése alapján az iskola Pedagógiai Programja határozza meg a magasabb évfolyamra lépés feltételeit, a beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanulói teljesítmény minősítésének formáját.)

Szövegesen értékelünk az 1. osztályban félévkor és tanév végén, a második osztályban félévkor.

Alapelveink

-          a diák aktív részese legyen az értékelési folyamatnak,

-          személyre szóló legyen,

-          fejlesztő, ösztönző jellegű legyen,

-          rendszeres és folyamatos legyen,

-          az iskola követelményrendszerére épüljön,

-          a viszonyítás alapja a tanuló korábbi szintje,

-          legyen több szempontú.

24.1   A szöveges értékelés módja és gyakorisága

24.1.1 Szóbeli szöveges értékelés

a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi teljesítményéről a tanítási órákon és más iskolai foglalkozásokon.

Megfogalmazódhat:

-          a tanító részéről,

-          a tanulótársak részéről,

-          önértékelés formájában.

24.1.2 Írásbeli szöveges értékelés

-          a tanulói produktumokra írt rövid, lényegre utaló észrevételek megfogalmazásával,

-          témazáró felmérések megoldásának értékelése %-os teljesítménysávok megadásával és ezek minősítő jelzésével,

-          a tanulási folyamatban szükség szerint aktuális észrevételek bejegyzése a tanuló fejlődésével, előmenetelével kapcsolatban,

-          félévkor és a tanév végén szöveges értékelés a tanuló magatartásáról, szorgalmáról és a tanulási eredményeiről.

Az írásbeli szöveges értékelés formái:

-          diagnosztikus (helyzet feltáró): év eleji felmérés a differenciáláshoz,

-          formatív (fejlesztő): röpdolgozat, témazáró felmérések,

-          szummatív (ösztönző, minősítő): félévkor, év végén

-          A negyedik osztály végén a tanulók tudásszintjének mérése:

-          matematika,

-          magyar (szövegértés, hangos olvasás, írás-tollbamondás)

-          környezetismeret tantárgyakból történik.

Az alsó tagozat lezárásaként a tanulók tudásszintjét, a tanultak alkalmazásának szintjét mérjük az osztályfőnök, (a szaktanár) és a felsős szaktanár közreműködésével.

24.1.3 Az értékelés tartalmi szempontjai

Magatartás:

-          - a Házirend betartása

-          - magatartási norma és szabályismeret,

-          - szabálykövetés tanórákon, foglalkozásokon, óraközi szünetekben, szabadidőben,

-          - viszonya a társakhoz, felnőttekhez,

-          - beszédstílusa, hangneme.

Szorgalom:

-          - motiváltság és részvétel a tanulási, tanórán kívüli és egyéb tevékenységekben,

-          - feladattudat fejlettsége, türelem,

-          - kitartás a feladatvégzésben,

-          - megbízhatóság és a teljesítés igénye,

-          - felszerelés.

Tantárgyi értékelés

-          - a helyi tanterv követelményeinek való megfelelés,

-          - a fejlődés illetve fejlettség az alapvető készségekben, képességekben.

A mérések formái

-          a tanmenetben meghatározott felmérők, dolgozatok,

-          szóbeli feleletek,

-          rövid, egyénre szabott írásbeli felelet,

-          önálló kutatómunka,

-          gyűjtőmunka,

-          alkotó munka eredményei,

-          művészeti produktumok,

-          versenyek, vetélkedők eredményei.

A minősítés

-          Kiválóan teljesített

-          Jól megfelelt

-          Megfelelően teljesített (Felzárkóztatásra szorul)

A 4 kategória valamelyikét fél évkor a tájékoztató füzetbe, év végén a bizonyítványba bejegyezzük tantárgyanként. Ezen felül fél évkor és év végén szöveges értékelést is kapnak tanítványaink.

A magatartás minősítése: példás, jó, változó, rossz

A szorgalom minősítése: példás, jó, változó, hanyag

Dossziéba gyűjtjük:

-          az írásbeli dolgozatokat,

-          a szülők, gyermekek által kitöltött kérdőíveket,

-          egyéb, a tanulókról készült feljegyzéseket, orvosi, pszichológusi, nevelési tanácsadói véleményeket.

25    A tanulók fizikai állapotának mérése

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés és sport tantárgyat tanító nevelők végzik 5 – 8. osztályig el a testnevelés és sport órákon, tanévenként egy alkalommal. (A felmérés a „Netfit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére.

A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és a szülők tudomására hozzák.

26    Iskolai egészségnevelési program

Az egészséget befolyásoló tényezők:

-          Orvosi ellátás 10%

-          Életmód 40%

-          Környezet 25%

-          Genetika 25%

Az egészségfejlesztés lényege: minden nem terápiás egészségjavító tevékenység.

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

-          a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;

-          tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;

-          a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel:

-       a táplálkozás,

-       az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás,

-       a családi és kortárs kapcsolatok,

-       a környezet védelme,

-       az aktív életmód, a sport,

-       a személyes higiénia,

-       a szexuális fejlődés területén.

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, ill. minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

-          a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés és sport órák; játékos egészségfejlesztő testmozgás az iskolai sportkör foglalkozásai, tömegsport foglalkozások, gyógytestnevelés foglalkozások;

-          alsó tagozaton a környezetismeret, magyar, testnevelés és sport, technika és életvitel, osztályfőnöki tantárgyak, valamint ötödik-nyolcadik évfolyamon a természetismeret, a biológia és az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

-          az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: évenként egészségnevelési hét, minden évben egy alkalommal tanácsadó óra az 1-8. évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;

-          az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele:

-       évente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;

-       a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez.

Gyógytestnevelés és sport:

Iskolaorvos és ortopéd szakorvos szűrése alapján kiválogatott tanulók részére gyógytestnevelést tartanak a szakképzett gyógytestnevelők. Ezek a tanulók a hét további testnevelés és sport óráin az osztállyal együtt dolgoznak.

Elsősegélynyújtás:

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés és sport óra, környezetismeret 3-4. osztály) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja, hogy tanulóink ismerjék meg az elsősegélynyújtás felelősségteljes feladatát. A legegyszerűbb esetekben tudjanak segítséget nyújtani társaiknak, tudják, hogy mely esetben tehetnek ők valamit, s mely esetben kell azonnal mentőt hívni, orvosi segítséget igénybe venni.

Baleset esetén az elsősegélynyújtás helyei:

-          az iskola épületében az iskolatitkár szobája,

-          a Sportcsarnokban az orvosi szoba,

-          súlyos esetben az orvosi rendelő az iskolával szemben a Mosonszolnok Fő u. 44. sz. alatt

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:

-          Alsó tagozaton a környezetismeret és osztályfőnöki órák keretében, ötödik-hatodik osztályokban a természetismeret tantárgyba integrált egészségtan keretében, hetedik-nyolcadik osztályokban biológia és egészségtan órákon esik szó – a korosztálynak megfelelően – elsősegélynyújtásról.

-          Minden évben ősszel az „Egészségnevelési hét” keretében a felső tagozatosoknak a védőnő tart előadást. Előadásának szintén része az elsősegélynyújtás szerepe, feladata.

-          Iskolánk, ha mód van rá, csapattal képviselteti magát a körzeti polgári védelmi vetélkedőn. A felkészítést a helyi Tűzoltó Egyesület szakembere az iskolával együttműködve végzi.

-          A Vöröskereszt szakembere esetenként ismertetőt tart diákjainknak.

27    Iskolai környezeti nevelési elvei

Tudatosítani a tanulókban, hogy:

„CSAK EGYETLEN FÖLDÜNK VAN” s ezért kiemelkedően fontos közvetlen, (és tágabb) környezetünk védelme!

Földünk globális problémáinak megoldása a tudományok segítségével lehetséges, és minden ember közös feladata. Az elsajátítandó tudás nem elsősorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környező világ jelenségeit.

Pedagógiai feladatok:

-          ismeretek átadása,

-          szemléletformálás,

-          a morális, az erkölcsi és az érzelmi kötelékek kialakítása a természettel.

A környezeti nevelés célja:

A tanulókat megismertetni, a környezetvédelem, és a természetvédelem - napjaink elméletét-gyakorlatát tükröző – felfogásával, egyes szakterületeivel, ok-okozati összefüggéseivel.

A környezeti nevelésben hatványozott mértékben jelentkezik az intenzívebb pszichikus élményeket nyújtó tanítási-tanulási szituációk megszervezése, hiszen e téren viszonylag nagyobb jelentősége van az affektív zónát érintő fejlesztésnek.

Megkülönböztetett hangsúlyt kell fektetni a környezeti jelenségek iránti érzelmi viszonyulásokra attitűdök fejlesztésére, a környezeti károsodások és a természetrombolások megelőzésére vonatkozó meggyőződések kialakítására.

A gyermekeknek fontos a példamutatás mind a családban, mind az óvodában, vagy az iskolában.

Az egyszerű adat- vagy tényszerű ismeretek (bármely területről is származnak azok) csak akkor járulnak hozzá a magatartás és az aktivitás megfelelő vezérléséhez, ha fokozott intenzitású élményekkel, mint sajátos emocionális jellegű és megélésszerű pszichikus állapotokkal társulnak.

Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

-          a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;

-          tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

-          a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:

-       a környezet fogalmával,

-       a bioszféra egységével,

-       a környezetszennyezés formáival és hatásaival,

-       a környezetvédelem lehetőségeivel,

-       lakóhelyünk természeti értékeivel,

-       lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, ill. minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

-          A magyar, matematika, környezetismeret, rajz és vizuális kultúra, technika és életvitel, közösségi tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az természetismeret, biológia, kémia, fizika, földrajz és vizuális kultúra és osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

-          A környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; minden évben a „Föld napja” alkalmából történő megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedővel, részvétel a faluszépítő mozgalomban. Évente papírgyűjtés rendezése az iskolában, esetenként vasgyűjtés is.

-          A diorámánk nyújtotta lehetőségek kihasználása. (Vetélkedők, tanórák, tanórán kívüli tevékenységek alkalmával.)

28    Egyéb rendezvényeink:

-          Úszásoktatás a fenntartó szervezésében

-          Erdei kirándulás -3. oszt. –ősszel (környezet óra)

-          Múzeumi óra -5 -8. oszt. (történelemóra, osztályfőnöki óra)

-          FUTURA Interaktív Természettudományi Élményközpont látogatás 7-8. oszt. (természettudományos tantárgyak)

-          Körzeti alsós meseismereti verseny/felsős nyelvhelyességi verseny évenkénti váltással

-          Ovi-suli rendezvények

-          Költészet napi kompetencia verseny

-          Túra kétévente

-          Egészségnevelési hét

-          Föld napi vetélkedő

-          Körzeti vers- és prózamondó verseny, alsó tagozatban évenkénti váltással

-          Ezen rendezvényeink igényelnek bizonyos anyagi fedezetet, melyet csak úgy tudunk megvalósítani, ha a fenntartó biztosítja ennek ráeső anyagi fedezetét.

29    A Pedagógiai Program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

A Pedagógiai Program érvényességi ideje:

A Pedagógiai Program 2013. szeptember 1. napjától szervezi a nevelő és oktató munkát.

A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata

A Pedagógiai Programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

A nevelők a szaktanárok minden tanév végén értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

A 2021/22-es tanév végén a nevelőtestületnek el kell végeznie a Pedagógiai Program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését.

Pedagógiai Program módosítása

A Pedagógiai Program módosítására javaslatot tehet:

-          az iskola igazgatója

-          a nevelőtestület bármely tagja

-          a nevelők szakmai munkaközösségei

-          a Szülői Munkaközösség

-          az iskola fenntartója.

A tanulók a Pedagógiai Program módosítását a Diákönkormányzati képviselőkön keresztül javasolhatják.

A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület fogadja el, az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé.

A módosított Pedagógiai Programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala

Az iskola Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg.

-          az iskola fenntartójánál

-          az iskola irattárában,

-          az iskola könyvtárában

-          az iskola nevelői szobájában

-          az iskola igazgatójánál

-          az iskola igazgatóhelyettesénél

-          az nevelői munkaközösségek vezetőinél

-          az iskola honlapján


-           

30    A Pedagógiai Program módosításainak elfogadása és jóváhagyása

A Pedagógiai Programot a nevelőtestület fogadja el, az igazgató hagyja jóvá. Az alsó tagozatos munkaközösség, a felső tagozatos munkaközösség és a Szülői Munkaközösség véleményezi. A munkaközösségek és a Szülői Munkaközösség a véleményéről alább nyilatkozik.

Nyilatkozat

A Mosonszolnoki Általános Iskola alsó tagozatos munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az alsó tagozatos munkaközösség a Pedagógiai Program módosítását 2017. június 21-én megtartott ülésén megtárgyalta, a Pedagógiai Program módosítási javaslatát elfogadta.

Mosonszolnok, 2017. június 21.

                                                                                               .....................................

                                                                               alsó tagozatos munkaközösség-vezető

 

 

 

 

 

 

 

                                                                                              

 

Nyilatkozat

A Mosonszolnoki Általános Iskola felső tagozatos munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A felső tagozatos munkaközösség a Pedagógiai Program módosítását 2017. június 21-én megtartott ülésén megtárgyalta, a Pedagógiai Program módosítási javaslatát elfogadta.

Mosonszolnok, 2017. június 21.

                                                                                               .....................................

                                                                               felső tagozatos munkaközösség-vezető

 


Nyilatkozat

A Mosonszolnoki Általános Iskola Szülő Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Szülő Munkaközösség a Pedagógiai Program módosítását 2017. június 28-án megtartott ülésén megtárgyalta, a Pedagógiai Program módosítási javaslatát elfogadta.

Mosonszolnok, 2017. június 28.

                                                                                                                 

                                                         az iskolai Szülői Munkaközösség vezetője
Nyilatkozat

A Mosonszolnoki Általános Iskola Intézményi Tanácsának képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az Intézményi Tanács a Pedagógiai Program módosítását 2017. június 28-án megtartott ülésén megtárgyalta, a Pedagógiai Program módosítási javaslatát elfogadta.

Mosonszolnok, 2017. június 28.

                                                                                               .....................................

                                                                                       az Intézményi Tanács vezetője

 


A Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2017. június 28. tartott ülésén a 2017/210-2. ÁINT. határozattal elfogadta.

Kelt: Mosonszolnok, 2017. június 28.

                                                                                               .....................................

                                                                                                    Czang Györgyné

                                                                                                           Igazgató